A r�vid bevezet�s ut�n l�ssuk mag�t a t�m�t: els�sorban megpr�b�lom felv�zolni, hogy mit is nevez�nk mesters�ges nyelvnek, mik a jellemz�ik, milyen mesters�ges nyelveket ismer�nk, illetve, hogy – szerintem – milyen szerepet is t�ltenek be az irodalomban (egy�b szerep�kre kev�ss� fogok kit�rni, ezt sokan megtett�k m�r, olyanok, akik a t�m�t behat�bban ismerik, mint �n).

A nyelveket nagyon sok szempont szerint lehet oszt�lyozni; meg sem k�s�relem felsorolni a sz�mos, vagy �ppen sz�mtalan kategoriz�l�si lehet�s�get. Itt �s most egyfajta oszt�lyoz�si szempontot haszn�lok: �l� �s nem �l� nyelv.

Persze m�r itt is t�bb lehet�s�g van. Vannak az �gynevezett �l� nyelvek (magyar, angol, orosz, stb.), amelyeknek vannak anyanyelvi besz�l�i (magyarok, angolok, amerikaiak, oroszok, stb.). A holt nyelvek azok, amelyek gyakorlatilag kihaltak, vagyis nincsenek anyanyelvi besz�l�i (latin, g�t, stb.) – ezek k�z�l azonban t�bbet besz�lnek, egyfajta „tanult” nyelvk�nt, l�sd a latint p�ld�ul, amelyet a mai napig haszn�lj�k egyfajta tudom�nyos nyelvk�nt, orvosi szaknyelvben, stb. A kihal�f�lben l�v� nyelvek k�z� tartoznak azok, amelyeknek anyanyelvi besz�l�j�k alig van (vagy m�r egy�ltal�n nincsenek), ide tartozik p�ld�ul a walesi, a gael, vagy a Manx szigeten besz�lt nyelv.

A fent eml�tett h�rom kateg�ria mindegyike a term�szetes nyelvek k�z� tartozik. Emellett azonban van m�g egy kateg�ria, az �n. mesters�ges nyelvek.

Mi is az a mesters�ges nyelv? R�viden: az a kommunik�ci�ra alkalmas nyelv, amelyet egy szem�ly (vagy csoport) egy meghat�rozott c�llal hozott l�tre. Ami k�z�s (�s rendk�v�l �rdekes) minden MNY-ben az, hogy m�r azel�tt m�k�d�k�pes, hogy egy�ltal�n anyanyelvi besz�l�i lenn�nek. Val�j�ban term�szetesen egy MNY-nek nincsenek anyanyelvi besz�l�i – valamennyi tanult �s nem elsaj�t�tott nyelv (a nyelvtanul�s sor�n elsaj�t�t�snak - angol: acquire - nevezz�k azt, amikor az anyanyelv�nket tanuljuk meg, gyakorlatilag ez - vagy ezek, t�bbnyelv�s�g eset�n - lesz az alap: ezen a nyelven – nyelveken - gondolkodunk, ehhez igaz�tjuk a t�bbi tanult nyelvet. Minden m�s egy�b nyelv: tanult nyelv - angol: learn - ). Val�j�ban maga az alkot� is gyorsabban hozza l�tre, fejleszti a nyelvet, mintsem hogy azt meg tudn� tanulni (�s �gy, term�szetesen, haszn�lni).

A MNY-ek h�rom alapvet� jellemz�je: c�l, eredetis�g �s m�ret.

Term�szetesen a MNY-ek eset�ben m�r maga a c�l is mesters�ges; az Eszperant� eset�ben ez nyilv�nval�. Ludovic Lazarus Zamenhof egyfajta nemzetk�zi nyelvet akart megalkotni, amit mindenki k�nnyed�n meg tud tanulni. Nemzetk�zi szavak (indo-eur�pai nyelvcsal�d ismert szavai), v�gletekig leegyszer�s�tett nyelvtan – ezek jellemzik az Eszperant�t. Itt teh�t a c�l vil�gos. Tolkien eset�ben m�s volt a c�l; � alapvet�en nyelv�szprofesszor volt �s nem �r� (noha szinte mindenki �r�i munk�ss�g�t m�ltatja els�sorban). � irodalmi ind�ttat�sb�l alkotta meg nyelveit, ahogyan �rja: „Senki nem hiszi el nekem, amikor azt mondom, hogy k�nyvem egy k�s�rlet arra, hogy megalkossak egy val�snak t�n� vil�got, amelyben a nyelvi forma megfelel szem�lyes eszt�tikai �zl�semnek. Pedig �gy van.” JRRT teh�t els�sorban a nyelvet alkotta meg el�sz�r, �s csak ut�na hozta l�tre zseni�lis mitol�gi�j�t, mintegy „k�r�t�sk�nt”.

Ez teh�t megint egy m�sfajta c�l. Megeml�ten�m m�g a Klingon nyelvet (Star Trek), amely el�sz�r csak szavakban �s p�r kifejez�sben „l�tezett”, k�s�bb, a film �s a sorozat siker�n felbuzdulva alkotta meg egy nyelv�sz a nyelvet (err�l b�vebben k�s�bb).

A m�sodik fontos szempont: az eredetis�g. Ebb�l a szempontb�l az Eszperant� tal�n nem is „igazi” MNY, hiszen sz�kincs�nek alapj�t az Indo-eur�pai nyelvek adj�k (Halo=hello, Barbaro=barb�r, stb.). V�g�l is ez adja meg az eredetis�g k�rd�s�re adott v�laszt: nem baj, ha egy MNY egy m�sik, l�tez� nyelven alapul, de az a hasonl�s�g ne legyen �szrevehet�, illetve ne legyen a hasonl�s�g olyan szembet�n� (ak�r a sz�kincset, ak�r a nyelvtani rendszert vessz�k alapul). Az Eszperant� eset�ben kijelenthetj�k, hogy eredetis�g�t tekintve nem sok �jat hozott.

A nyelv m�rete szint�n nagyon l�nyeges. A m�ret nem felt�tlen�l a sz�kincset jelenti: azt is, hogy mit lehet elmondani, kifejezni az adott nyelven. (Teszem azt, nem sokra menn�nk egy olyan nyelvvel, aminek van hatezer szavas sz�kincse, s ebb�l 5000 mondjuk mell�kn�v… sz�p, sz�nes, de nagyon neh�z lenne a kommunik�ci�). Jeffrey Henning szerint a kommunik�ci�ra alkalmas nyelvnek rendelkeznie kell egy tiszta �s vil�gos nyelvtani rendszerrel �s legal�bb 1000-2000 szavas sz�kinccsel. L�ssuk be, hogy a k�t dolog, m�rmint a nyelvtan �s a sz�kincs �sszef�gg egym�ssal, kieg�sz�tik egym�st: m�sk�nt mondva az egyik nem l�tezhet a m�sik n�lk�l.

De mire is haszn�lhatunk egy mesters�ges nyelvet?

A Eszperant� (�s ut�dai) egy�rtelm�en azzal a – nemes – sz�nd�kkal k�sz�ltek, hogy a kommunik�ci�t megk�nny�ts�k. M�gsem terjedt el olyan m�rt�kben, ahogyan az elv�rhat� lett volna. Mi ennek vajon az oka?

Tal�n az, hogy az emberek nem tudj�k mihez k�tni. Nincs Eszperant�orsz�g. Kik azok az Eszperant�k? Mit tudunk a kult�r�jukr�l, t�rt�nelm�kr�l, szok�saikr�l? Semmit – hiszen nem l�teznek. Ezzel szemben a Gy�r�k Ura, p�ld�ul, mint reg�ny, hatalmas motiv�ci�s er�. A nyelvet (nyelveket) tudjuk kikhez k�tni: ismereteink vannak a t�nd�kr�l, a t�rp�kr�l, az orkokr�l; s noha tudjuk, hogy ez is csak egy elk�pzelt vil�g, a val�s�gban nem l�tezik, de m�gis ad egy olyan pluszt, amit az Eszperant� elmulaszt.

Itt persze meg�llhatunk egy pillanatra, hogy mi is motiv�lja a nyelvet tanul�t. A pozitivista felfog�s szerint term�szetesen olyan nyelvet tanulunk, amelyb�l valamilyen szinten profit�lhatunk, ilyen nyelv az angol. Ma m�r gyakorlatilag lehetetlen munk�t kapni, diplom�t szerezni angol nyelvtud�s n�lk�l. Sokan �llnak neki azonban m�s nyelveknek is – term�szetesen nagy r�sz�ket els�sorban a m�r eml�tett pozitivizmus motiv�lja. De nem mindenkit… Itt m�r megjelenik az �rzelmi oldal is, hogy mely nyelv tetszik, mely nyelv besz�l�i szimpatikusak a sz�munkra (gondoljunk csak az orosz nyelvre: sokan ellen�lltak, nem tanult�k meg – noha k�telez� volt �vtizedeken �t – egyetlen egyszer� okn�l fogva: egy megsz�ll� hatalom jelk�p�t l�tt�k benne). Vagyis ezer �s egy oka lehet annak, hogy mi�rt tanulunk nyelvet, s ezen okok k�z�l nem elhanyagolhat� a puszta szimp�tia sem (j�magam latinul szeretn�k megtanulni, tekintve, hogy Catullus az egyik kedvencem, sz�vesen olvasn�m eredetiben). Sokan hobbib�l tanulnak nyelvet, (semmivel sem „�rtelmetlenebb” hobbi, mint mondjuk a telefonk�rty�k gy�jt�se).

De t�rj�nk r� az irodalomban bet�lt�tt szerepre.

Itt megeml�ten�k p�r m�vet, amelyekben megfigyelhetj�k a kital�lt nyelvek haszn�lat�nak a m�rt�k�t, ha �gy tetszik: f�zisait.

Nyilv�n mindenki hallott J.K.Rowling: Harry Potter c. m�v�r�l. Rowling m�veiben is megjelenik egy MNY – legal�bbis az eml�t�s szintj�n, ez pedig a „p�rszasz�”, vagyis a k�gy�k nyelve. Val�j�ban t�nyleg csak utal�sokat tal�lunk a h�tr�szes reg�nysorozatban, �m ezek az utal�sok nagyon is fontosak… S noha semmit sem tanulhatunk meg „p�rszasz�ul”, m�gis, valahogy „hihet�bb�”, vagy ha �gy tetszik hitelesebb� v�lik a t�rt�net.

Tal�n nem mindenkinek ismeretlen Frank Herbert: D�ne c. sci-fi reg�nyciklusa. Ebben a reg�nyfolyamban m�r egy m�sik f�zissal tal�lkozhatunk: nem csak utal�sok, hanem konkr�t szavak, kifejez�sek is megjelennek. Ez nagym�rt�kben hozz�j�rul ahhoz, hogy p�ld�ul a fremen n�p l�te val�ban autentikuss� v�ljon; nyelve, sz�haszn�lata seg�ts�g�vel. (Persze nem lehet nem �szrevenni a hasonl�s�got az arab nyelvvel, �s v�gs� soron a n�ppel kapcsolatban).

A harmadik �s negyedik m�, amit megeml�tek a t�m�val kapcsolatban, az a Start Trek �s a Gy�r�k Ura. A Star Trek eset�ben a kital�lt nyelv kem�ny, pattog�s (�s az emberi f�lnek nem kifejezetten tetszet�s) nyelv remek�l mutatja be a Klingon n�p jellegzetess�geit: er�szakos, agressz�v, harcias fajr�l van sz�. A Gy�r�k Ura (JRR Tolkien) m�g kidolgozottabb ebb�l a szempontb�l; ahogy m�r utaltam r�, Tolkient eredetileg a nyelv �rdekelte, azt hozta l�tre �s k�s�bb alkotta meg hozz� a mitol�gi�t. A Star Trek eset�ben ez ford�tottan m�k�d�tt: a film elk�sz�lte ut�n k�rtek fel egy nyelv�szt arra (rajong�i nyom�sra), hogy alkossa meg a nyelvet, amit meg is tett (Marc Okrand).

Tolkien sz�mos nyelvet dolgozott ki, alkotott meg: kora ifj�s�g�t�l fogva eg�sz �let�ben gyakorlatilag ezzel foglalkozott. Nyelvei k�z�l kett�t dolgozott ki olyan szinten, hogy val�ban alkalmasak bizonyos szint� kommunik�ci�ra: ezek a Quenya �s a Sindarin. Dallamos, l�gy nyelvekr�l van sz�, kifejezetten tetszet�s mindegyik az emberi f�lnek (�s, teszem hozz�: neh�z… a k�t konkr�t nyelvr�l k�s�bb �rok)

B�rmilyen furcsa is, de t�ny: e k�t „t�ndenyelv” n�pszer�s�g�ben megel�zte az Eszperant�t; ehhez nyilv�nval�an hozz�j�rult a k�nyv �s a film sikere is. Nagyon sokan akarnak megtanulni „t�nd��l”, �m itt meg kell, hogy jegyezzem: az nem fog menni… M�ghozz� pontosan az�rt nem, ami�rt nem tanulhatok meg szl�vul sem (oroszul, lengyel�l, ukr�nul, stb. megtanulhatok, de szl�vul nem). A t�nde nyelvek egy nyelvcsal�d: ha valakinek van kitart�sa, szorgalma (�s megfelel� anyaga), az meg tudja tanulni egy bizonyos szinten a Quenya �s a Sindarin nyelveket.

Mi�rt is? Amint azt m�r eml�tettem, ezekkel a nyelvekkel az eg�sz t�rt�net sokkal hihet�bb, megfoghat�bb lesz; jobban el tudom k�pzelni azt a vil�got, ahol val�ban besz�lik a nyelvet (s nemcsak utalnak r�). Biztos vagyok benne, hogy e nyelvek siker�nek a gy�kere itt keresend�.

A tov�bbiakban – ha lesz r� ig�ny – a t�nde nyelveket fogom ismertetni r�viden, kialakul�suk folyamat�t, jellegzetess�geiket, �s hogy – szerintem – milyen pluszt adtak mag�hoz a reg�nyhez. Addig is �zel�t��l �lljon itt egy vers magyar, angol �s quenya nyelven (saj�t szerzem�ny).

Belegaer partjain

T�ndele�ny, Belegaer partjain,
Mire v�r, vajon mire v�r?
A Nagy haj�, a Valinori hatty�,
Z�g� habokon, vizeken tovasz�ll.

T�ndele�ny, Belegaer f�veny�n,
Mit�l f�l, vajon mit�l f�l?
Arca s�padt, ruh�ja �ttetsz�,
Halov�ny test�n �ts�v�t a sz�l.

T�ndele�ny, Belegaer homokj�n,

Merre n�z, vajon merre n�z?

Messzi a horizont, t�g a hat�r,

Hol j�rhat kedvesem, a h�s vit�z?

T�ndele�ny, Belegaer vid�k�n,

Mi�rt s�r, vajon mi�rt s�r?

Viharos tenger �j-komor k�kj�n

Nem l�tszik t�bb� a hajnali p�r.

T�ndele�ny, Belegaer viz�ben,
Mi�rt, � mi�rt j�ssz fel�m

El�szok messze, a vil�g sz�v�hez,

Ott alszom majd a tenger kebel�n

On the shores of Belegaer

Elvenmaid, on the shores of Belegaer,
What, oh what is she waiting?
The Big Ship, the Swan of Valinor
Flies away on water and rumbling waves.

Elvenmaid, on the beach of Belegaer,
What, oh what does she fear?
Her face is pale, and clothes are pasty
Wind blows through her vague body.

Elvenmaid, on the sand of Belegaer,
What, oh what is she watching?
The horizon is far, the world is huge,
Where is my sweetheart, the valiant hero?

Elvenmaid, on the land of Belegaer,
Why, oh why is she crying?
On the bluish-black stormy sea
The first blush of down is not approaching.

Elvenmaid, in the water of Belegaer,
Why, oh why are you coming to me?
I’ll swim away to the heart of the world,
And I’ll sleep on the bosom of the sea.

Earo falassen

Eldawende, Earo falassen
ma larta, ai ma larta?
I alta cirya, Valin�reva Alqua
Nurrula wingessen, nenissen w�la.

Eldawende, Earo hrestassen
Mallo, ai mallo r�ca?
N�ca antorya, vintala vaccorya
S�re hlapu ter malwa hroarya.

Eldawende, Earo litsessen
Manna c�na, manna c�na?
Menel n� h�ya, arda n� alta
Masse melindonya, i callo verya?

Eldawende, Earo n�resse
Manan, ai mana naina?
R�vea Ear mi luine-morna
Isca-carne �ra n� vanwa.

Eldawende, Earo nenissen
Manan, ai, t�la ninna?
Autan h�ya, ardo endanna,
Earo ambasse inye fumuva.