Wass Albert. Kev�s �r� osztja meg �gy a k�zv�lem�nyt, mint �. Kev�s �r�t �rt �s �r a mai napig is annyi alaptalan �s nemtelen t�mad�s, mint �t. Kev�s �r�t hallgattak agyon jobban, mint �t – �s hallgatn�k agyon m�g ma is, ha megtehetn�k. �s kev�s �r�nak jutott keservesebb sors az emigr�ci�ban, mint neki, akinek el kellett t�rnie a gyal�zkod�st, a mell�z�tts�get, a hazudoz�st – t�vol im�dott haz�j�t�l. �s m�g ott, az US�-ban sem lelhetett nyugalmat: a rom�n Securitate megpr�b�lta t�bbsz�r is meg�letni. �s a saj�t n�p�t�l, haz�j�t�l, illetve annak korm�ny�t�l is el kellett szenvednie a megal�z�st, amikor nem akart�k hazaengedni, amikor megal�z� m�don megtagadt�k t�le a magyar �llampolg�rs�got igazol� okiratot…

 

 

Pedig gyakorlatilag semmif�le bizony�t�kot nem tal�ltak �r�saiban, hogy h�bor�s b�n�s volt. Sz�mos m�v�t olvastam, s nem l�ttam benn�k, hogy idegengy�l�l� lett volna. �r�saiban nyomokban sem tal�ltam fasisztoid elemeket, sovinizmust, gy�l�lk�d�st – m�rpedig ezek a leggyakoribb v�dak, amivel itthon is illetik bizonyos k�r�k. M�g ha lenn�nek is ilyenek… - de hangs�lyozom v�lem�nyem: nincsenek! - mi k�ze van azoknak egy ember �r�i kvalit�saihoz? Tucatsz�mra lehetne sorolni azokat az �r�kat, k�lt�ket, akiknek politikai n�zeteik enyh�n sz�lva is mark�nsak voltak, s m�gis elismerik �ket, mint �r�kat? K�ts�gbe meri-e valaki vonni mondjuk Kass�k Lajos tehets�g�t? Vagy Solohov�t? Pedig �k mind egy kegyetlen diktat�ra kiszolg�l�i voltak, kedvencek, a regn�l� hatalom kiv�telezettjei. Sz�mos h�res �r�, k�lt� �rt olyan lapokba, amelyeket az ut�kor sz�ls�s�gesnek, elfogultnak tart. Minden korban, minden helyen �s minden oldalon tal�lni ilyet. Mai napig elhallgatj�k Nagy Ign�c, Hamvas B�la, Alszeghy Zsolt, Tormay C�cile, Hars�nyi K�lm�n stb., �r�sait, m�veit, munk�ss�g�t. Nem egyszer koholt v�dak alapj�n… Nem �rtem. Nem �rthetem, hogy mi�rt ennyire tisztess�gtelen az irodalmi elit egy r�sze, amely a mennyekbe emel egy-egy �r�t – felt�ve, hogy nem nemzeti, nem jobboldali – tekintet n�lk�l arra, hogy milyen ember volt, kit, mit szolg�lt ki… eml�kezz�nk csak Pilinszkyre! Nem k�nnyen szerezte meg az elismerts�get… de lehetne m�g folytatni a sort. S ez a folyamat a mai napig is tart – a nemzeti �rt�k lekicsinyl�s�nek, lefitym�l�s�nak avagy d�moniz�l�s�nak a folyamata.

 

Wass Albert Adj�tok vissza a hegyeimet! c�m� reg�nye v�lem�nyem szerint az egyik legnagyszer�bb alkot�s a magyar irodalomban – nem v�letlen akart�k Nobel-d�jra jel�lni. Az �n�letrajzi elemeket reg�nybe csomagolta, azon kereszt�l mutatja be azokat a borzalmakat, amiken az erd�lyi magyars�g kereszt�lment.

 

�r�som term�szetesen nem r�szletes elemz�s. R�vid bemutat�s, j�r�szt szubjekt�v, saj�t szempontok szerint.

 

 

A k�nyv el�szav�ban a szerz� – a f�h�s – az urakhoz besz�l, azokhoz az urakhoz, akik arra �t�lt�k az erd�lyi magyars�got, hogy szenved�s, nyomor, h�bor� �s megal�ztat�s legyen az oszt�lyr�sz�k. Az urak, akiket a nagyhatalmakkal azonos�t, bele�rtve Nyugat-Eur�pa �s az USA vezet�it, az ENSZ tehetetlen szervezet�t. Harag nincs ebben az el�sz�ban, keser�s�g, lemond�s, �rnyalatnyi megvet�s az igen, szemreh�ny�s is – hiszen okul�sb�l mes�li el a t�rt�netet. Vissza-visszat�r a k�r�s: Adj�tok vissza a hegyeimet! M�r semmi m�st nem k�r a vil�gt�l, az urakt�l, csak a hegyeit – ez a mot�vum megjelenik a k�nyv legv�g�n is. R�viden, p�r oldalban elmondja, mi mindent tett vele, n�p�vel �s csal�dj�val a h�nyaveti, semmivel sem t�r�d� hatalom, �m � nem �tkoz�dik, nem k�vetel m�r semmit, csak a hegyeit. P�r sor ebb�l a r�szb�l:

 

 

Egy kisebb v�dbesz�dnek is beillik ez a r�vid el�sz�, �m l�thatjuk bel�le, hogy nem harag, nem bossz� vez�rli; a bevezet� utols� mondat�ban a v�sott gyermekhez hasonl�tja az urakat. �m ezzel felh�vja a figyelmet arra is, hogy m�s a gyermek kez�ben egy j�t�kvonat, �s m�s, ha j�t�kszerk�nt b�nnak gyermek m�dj�ra emberi �letekkel, sorsokkal, n�pekkel �s orsz�gokkal…

 

Az Adj�tok vissza a hegyeimet! c�m� k�nyv f�h�se k�t testv�r�vel kor�n �rvas�gra jut; �desanyjuk k�gy�mar�s �ldozata lett, �desapjukkal egy vadkan v�gzett. M�g apjuk �lt, a k�rny�kbeli hegyekben juh�szbojt�rkodott, ott tal�lkozott k�s�bbi szerelm�vel �s feles�g�vel, Anik�val. Apjuk hal�la ut�n a fi� hat h�napra b�rt�nbe ker�l enged�lyn�lk�li fegyvertart�s�rt – abban az id�ben Erd�lyben csak rom�nok tarthattak fegyvert, magyaroknak ez tilos volt. Szabadul�sa ut�n a h�rom testv�r kis kunyh�t �p�tett mag�nak �s sz�n�get�sb�l �ltek, szer�ny meg�lhet�s�ket seg�tette a rom�n Durduk�s csal�d az�ltal, hogy titokban pusk�t adtak a legid�sebb fi�nak (az els� fegyvert is t�l�k kapta), �gy az vad�szattal, sz�rmekereskedelemmel biztos�thatta meg�lhet�s�ket.

A B�csi d�nt�s ut�n v�ltozott meg a csal�d sorsa – amikor is Erd�ly egy r�sze visszaker�lt Magyarorsz�ghoz. �rdekes mondatokat olvashatunk a reg�nyben ezzel kapcsolatban. T�rt�nelmi t�ny, hogy a rom�n hadsereg vitt mindent, ami mozd�that� volt, hogy napirenden voltak az atrocit�sok. �s az is t�ny, hogy a megtelepedett rom�nok is hurcolkodtak…

 

 

A t�rt�ntek ut�n hamarosan kinevezik vad�rnek; s m�r enged�llyel hordhatott pusk�t. A k�rny�ken megbecs�lt�k, szerett�k, � pedig �r�mmel v�gezte munk�j�t. Meghat�, ahogy az egyszer� ember elmes�li, hogy mit szeretne! Olyan �rtelemben, hogy val�j�ban milyen kev�ssel is be�ri… nem akart hatalmat, nem akart lusta, henye emberk�nt �lni, hanem becs�letesen, kem�nyen dolgozni – amire most m�r meg is volt a lehet�s�ge.

 

 

 

Ezut�n kezd�d�tt a k�t boldog �v, a szabads�g, �s a csod�latos szerelem beteljes�l�se Anik�val, kisfia, Andriska sz�let�se, a h�z elk�sz�lte.

A f�h�s csak p�r oldalt szentelt a boldog �veknek – hiszen nagyon r�vid volt ez az id�szak, s ut�na mindene elveszett.

A rossz, szerencs�tlen korszak a katonas�ggal kezd�d�tt, mikor beh�vt�k. Nem szerette a h�bor�t, a katon�skod�st �s a durvas�got.

 

 

Egyszer tudott hazamenni szabads�gra, h�rom napot, ebb�l kett�t elvett az utaz�s. Akkor l�tta csal�dj�t utolj�ra.

 

 

Ezen a ponton felgyorsulnak az esem�nyek. A tizenharmadik napon tal�lkozik az ellens�ggel is, a V�r�s Hadsereg katon�ival. Itt, a csat�ban k�nyszer�l arra, hogy embert �lj�n.

 

 

A csata tov�bb tartott �s a l�v�ld�z�sben tov�bbi ember�leteket oltott ki. B�szke volt-e erre a f�h�s? �r�mmel �lt-e, avagy megmarad emberinek? N�zz�k az � szavait.

 

 

N�zz�nk egy kicsit ut�na, hogyan v�lekedik a f�h�s a m�s nemzetekhez tartoz� emberekr�l, mint mond, mint gondol r�luk. Nyilv�n nem lehet azonos�tani a szerepl�t az �r�val teljes m�rt�kben – �m ne feledj�k, hogy reg�nye r�szben �letrajzi elemekkel �titatott m�… az�rt is szeretn�m ezt a szempontot g�rcs� al� venni, hiszen az egyik leggyakoribb v�d Wass Albert ellen az idegengy�l�let.

 

Sz�mtalan nemzetis�g k�pvisel�je jelenik meg a reg�nyben, t�bbek k�z�tt az ilvai �rm�ny malmos, akinek szenet sz�ll�t, s akivel igen j� bar�ts�got �pol annak hal�l�ig.

 

M�r a front fel� haladnak, amikor Ukrajn�ba �rkezv�n a szeg�ny, lerongyol�dott ukr�nokat szinte rokonnak �rzi:

 

 

Egy ukr�n asszony l�pett hozz� a hetedik napon, �s kenyeret k�rt t�le.

 

 

S hogy mi igaz az oroszgy�l�letb�l? N�zz�k, hogyan eml�kezik arra az orosz katon�ra, akit a csat�ban lel�tt:

 

 

A hadifogs�gban is tal�lkozott olyan orosszal, akire sz�vesen eml�kezett, arra az oroszra, aki engedte elsz�kni �ket a z�szl�ssal, s egy kenyeret adott nekik.

 

 

Harmadik tal�lkoz�sa az oroszokkal akkor t�rt�nt, amikor m�sodszor sz�k�tt meg. Egy orosz katon�nak seg�tett szarvasbik�t hajtani, megmutatta, hogyan kell a lel�tt �llatot megny�zni, �s elvette a pusk�j�t…

 

 

Term�szetesen a rom�nokhoz val� viszonya a legszembet�n�bb. Durduk�s�kr�l megfogalmaz�dott v�lem�ny t�bbsz�r is el�ker�l a reg�nyben, s a rom�n embereket ink�bb �hozz�juk m�ri, mint azokhoz, akik val�ban gyal�zatos �s kegyetlen m�don b�ntak a magyarokkal.

M�g viszonylag a t�rt�net elej�n tal�lhat� egy �rdekes r�sz, ami r�vil�g�t kettej�k k�l�n�s viszony�ra:

 

 

Amikor megtudja �ppen az ifj� Durduk�st�l, hogy a b�csi d�nt�s �rtelm�ben lakhely�k ism�t Magyarorsz�ghoz ker�l, �gy gondolkodik:

 

 

Amikor �ccs�vel vitatkozik azon, hogy Julika hogy mehetett hozz� egy rom�nhoz, �gy pr�b�lja bar�tj�t v�deni:

 

 

�rdekes, hogy a n�metekkel kapcsolatban �sszesen k�t megjegyz�s tal�lhat� a reg�nyben, s egyik sem h�zelg�…

 

 

A n�metek k�s�bb akkor ker�lnek el�, amikor ki akarnak rabolni egy h�zat, visznek �lelmet, ruh�t, mindent, ami mozd�that� volt. A rabl�kat nem k�m�lt�k: a magyar katon�k agyonl�tt�k mind a h�rmat.

 

Ami azt illeti, az amerikaiakr�l sem tal�lunk kedvez� k�pet.

 

 

A h�bor� v�ge ut�n felgyorsul minden, hadifogs�g, csal�dja pusztul�sa, any�s�nak �s ap�s�nak embertelen f�jdalma, a borzalmak �s kegyetlenked�sek, h�ga meger�szakol�s�nak v�gign�z�se, bar�tok, ismer�s�k hal�la, iszony� sorsok, kitasz�totts�g – mindezek odavezetnek, hogy a hegyekbe menek�l sz�mos, olyan emberrel, akik k�l�nb�z�s�g�k dac�ra m�gis egyek voltak: �ld�z�ttek, akik nem mehettek lakott ter�letre, s rabl�sb�l tartott�k fenn magukat. A b�r�, a k�nz�sban megh�borodott doktorkisasszony, a h�v�zi kov�cs, az asszony, akit meger�szakoltak az oroszok, s att�l kezdve annak �lt, hogy kegyetlen bossz�t �lljon – s akinek esz�be jutott a barlangban a kar�csony -, a pr�f�t�kat keres� pap, �s m�g sokan m�sok, a sz�m�z�ttek, akik �gy �ltek, mint a vadak, s tudt�k, hogy akk�nt is fogj�k �ket egyenk�nt levad�szni…

 

V�g�l elmegy abba az orsz�gba, ahol m�g lehet szabadon besz�lni, ahol meg akarja tal�lni az apostolokat, akikr�l a pap besz�lt a barlangban. �m csalatkoznia kellett: az apostolokat nem tal�lta meg, idegenben is kitasz�tott, sz�m�z�tt maradt. Az embereket csak saj�t maguk �rdekelte: senki nem foglalkozott egy kis n�p sors�val…

 

�ccse szavait id�zn�m:

 

 

K�l�n�s, hogy se �ccse, se az � nev�t nem tudjuk meg a reg�nyb�l… ismert apja neve, L�rinc, a h�guk�, Julika. �desanyjuk neve sem szerepel, �m egy csod�latosan sz�p gondolat szerepel a k�nyvben vele kapcsolatban:

�m a k�t fi� neve nem der�l ki… nem tudom, mi lehetett az oka, tal�n ezzel is hangs�lyozni akarta jelent�ktelens�g�ket, akik annyira kis porszemek voltak, annyira nem sz�m�tottak, �s annyi mindent elvesz�tettek, hogy m�g nev�k sincsen…

 

Ugyanazzal a v�dbesz�ddel, k�rd�ssel �s felki�lt�ssal fejezi be a reg�nyt, mint amivel elkezdte:

 

 

 

K�l�n�s jellemek, sorsok rajzol�dnak ki a reg�nyben.

 

A h�v�zi kov�cs volt az, aki a hegyeken �t az oroszokat elvezette, s ezek az oroszok voltak, akik kegyetlen�l lem�sz�rolt�k Anik�t �s Andrisk�t. Amikor a f�h�s ezt megtudja, azzal az elhat�roz�ssal megy el a kov�cshoz, hogy meg�li. Elmondja neki, mi t�rt�nt csal�dj�val, �s a kov�csot v�dolja �rte. A kov�cs elmondja, hogy � meggy�z�d�ses kommunista, �m nem akart v�rt, ellenkez�leg: azt akarta, hogy mihamarabb v�get �rjen a v�rengz�s, az �ld�kl�s. Tal�lkozik a kov�cs feles�g�vel �s l�ny�val, akik reggelizni, „frustukolni” h�vj�k, �m ezt elutas�tja �s elmegy. Az egyik legszebb gondolat fogalmaz�dik itt meg a reg�nyben:

 

 

A kov�ccsal legk�zelebb m�r mint �ld�z�tt tal�lkozik, s akkor m�r � is az volt.

 

 

A kov�cs tov�bbi elbesz�l�s�b�l kider�l, hogy csal�dj�t kegyetlen�l �sszeverte a helyi komisz�r ostorral, m�sokat agyonl�ttek, megk�noztak, puszt�n az�rt, mert templomba mertek menni. A kov�cs puszta k�zzel verte agyon a komisz�rt, ezek ut�n iszony� bossz�t �lltak elvt�rsai: a falu n�p�t megk�nozt�k, �sszevert�k, a kov�csot megvak�tott�k a f�l szem�re, feles�g�t meggyilkolt�k, gyerekeit Oroszorsz�gba vitt�k. Az�ta a kov�cs is sz�mkivetetten �l, �s ha teheti, legyilkolja, akiket tud, „azok k�z�l”.

 

 

A besz�lget�s ut�n a f�h�s ezt gondolja:

 

 

Az, hogy az elferd�lt eszme �s az azt k�pvisel�, el�llatiasodott emberek mire k�pesek, kider�l abb�l a r�szb�l, amikor a b�r�val, a kov�ccsal egy�tt elfogj�k a falu kegyetlen komisz�rj�t, s magukkal viszik. F�l �r�t adnak neki, hogy besz�lhet, miel�tt f�lk�tik. A komisz�r elbesz�l�s�b�l kider�l sok minden. Elmondja, hogy kommunist�nak vallotta mag�t, �m �rtani nem akart senkinek. Emberek kihallgat�s�t b�zz�k r�, s mikor megtagadja azok megk�nz�s�t, �t verik, k�nozz�k addig, am�g f�lelm�ben engedelmeskedik. Att�l kezdve k�nzott, vallom�sokat csikart ki, gyilkolt, �m a megk�nzottak �v�lt�se az �r�letbe kergeti. Retteg�s�t�l csak az alkohol seg�ts�g�vel tud szabadulni.

 

 

�rdekes a f�h�s �ccs�nek jelleme, pontosabban annak v�ltoz�sa. K�nnyen befoly�solhat�, kiforratlan szem�lyis�g, aki �gy v�ltoztatja n�zeteit, meggy�z�d�s�t, ahogy �ppen f�j a sz�l. Kezdetekben �pp�gy elvolt a kisebbs�gi sorban, ahogy a magyarok t�bbs�ge; nem foglalkozott a rom�nokkal, a politik�val, hanem tette a dolg�t. Term�szetesen �rz�kelte a Trianon ut�ni v�ltoz�st, �m b�tyj�hoz hasonl�an nem r�g�dott azon, amin am�gy sem tudott volna v�ltoztatni. Az els� v�ltoz�s azut�n t�rt�nt, hogy beh�vt�k katon�nak – k�zvetlen�l a f�szerepl� �s Anik� h�zass�ga el�tt. �rezni lehetett, hogy az idill m�r nem tart sok�ig:

 

 

Hamarosan megtartott�k h�guk, Julika esk�v�j�t is, aki az ifj� Durduk�shoz, rom�n bar�tjukhoz ment feles�g�l. Ez – �gy t�nik – j�v�tehetetlen b�n volt fiv�re szem�ben.

 

 

 

 

Nyilv�n, hogy volt n�mi igazs�ga. Az is biztos, hogy a harag nem volt ok n�lk�li, nem esztelen gy�l�letb�l fakadt – a rom�nok kez�n maradt ter�leten l�thatott �pp el�g borzalmat ahhoz, hogy ekkora elkesered�s vegyen er�t rajta.

A k�vetkez� tal�lkoz�sukkor m�r m�s volt a helyzet; az �ccse megn�s�lt, elvett egy ukr�n asszonyt �s kisfia sz�letett, valamint „nagy” ember lett bel�le – kinevezt�k b�r�nak. A hadifogs�g alatt kommunist�t neveltek bel�le – s a dogm�k, a szt�linista tan�t�s megtette hat�s�t. Az eleve elvakult fi�b�l m�g ink�bb szemellenz�s ember lett, aki nem n�zett se istent, se embert, csak a p�rt, a kommunista igazs�g volt sz�m�ra a szent. Kisfi�t is J�sk�nak nevezte el – Szt�lin ut�n – annak dac�ra, hogy tudta, fiv�r�nek csal�dj�t az oroszok m�sz�rolt�k le, s h�g�t rom�n �s orosz katon�k er�szakolt�k meg. Teljes m�rt�kben kiszolg�lta a n�pi demokr�ci�t, nem sz�m�tott a csal�d sem.

 

 

K�s�bb azonban – mint annyi m�s embernek – neki is csalatkoznia kellett �j elvt�rsaiban – �sszevert�k �t is, asszony�t is, majd elhurcolt�k. Feles�ge elvet�lt, s el is hunyt h�rom nappal k�s�bb. Fi�t befogadt�k ugyan, de sokan voltak, akik nem tudtak felejteni.

 

 

�ccs�nek k�lv�ri�ja nem �rt v�get itt; � is kiv�ndorolt. Akkor tal�lkoztak utolj�ra. �ccs�t m�r semmi sem �rdekelte, se a csal�d, se a fia, semmi: csak a menek�l�s, menek�l�s t�nkretett �let�t�l, feld�lt haz�j�t�l.

 

 

A k�vetkez� p�r sor pedig rengeteg mindent el�rul a kommunizmus embertelens�g�b�l, a hazugs�gb�l, az agymos�sb�l, abb�l, hogy mit k�pes tenni ez az eszme az emberekkel…

 

 

 

Ha valakire r�s�tik a b�lyeget, hogy fasiszta, n�ci, att�l val�sz�n�leg soha t�bb� nem fog tudni szabadulni. Wass Albert is hi�ba pr�b�lt meg mindent, hi�ba a k�nyvei, a versei, a reg�nyei – a mai megmond�emberek b�lyeg�t nem tudja let�r�lni mag�r�l. Pedig l�thatjuk ebb�l a r�vid jellemrajzb�l is – no meg a val� �letb�l is, sz�mtalan esetben, ma is -, hogy mennyire k�nny� b�rkit is bes�rozni, megm�s�tani, s ez a billog olyan gyilkos, olyan hat�sos, amilyenn�l „jobbat” m�g nem tal�lt ki az emberis�g. A pszichol�gi�ban ez „Pygmalion-hat�sk�nt” ismerik – amikor addig mondogatj�k valakire azt, ami nem val�, addig dob�lj�k r� a sarat, am�g a v�g�n m�g � maga is elhiszi, amit r�la mondanak… sz�kl�t�k�r� embert�rsair�l nem is besz�lve.

 

Wass Albert azonban nem volt sem n�ci, sem fasiszta, sem h�bor�s b�n�s. M�g az Amerikai Egyes�lt �llamok K�l�gyminiszt�riuma sem tal�lt semmif�le bizony�t�kot erre – pedig �k igaz�n h�resek ebb�li alaposs�gukr�l…

 

�m hi�ba. A szoci�l-liber�lis �rtelmis�gnek ez nem el�g. Szinte minden m�s esetben elfogadj�k – id�nk�nt g�tl�stalanul – a fent eml�tett szerv, vagy az USA b�rmely szerv�nek d�nt�s�t, v�lem�ny�t, �m most Rom�nia �t�let�t tartj�k m�rvad�nak, mely szerint Wass Albert h�bor�s b�n�s. Igaz, bizony�t�k nincs r�. Nem baj. �r�sai megjelentek jobboldali, esetenk�nt sz�ls�s�gesnek tekinthet� lapokban, s�t, a M�sodik Vil�gh�bor� idej�n kit�ntet�st is kapott. Ez el�g indok… �rdekes ez a kett�ss�g, ez a kett�s m�rce… Tam�s G�sp�r Mikl�s „filoz�fus”, egykori „liber�lis” p�rtvez�r od�ig ment, hogy az �r�t „sz�rakoztat� fasiszt�nak” nevezi. �s ezzel egy bizonyos k�rben legitim�lta a b�lyeget. Tam�s G�sp�r Mikl�s �r azonban nem bizony�t semmit – b�r filoz�fusk�nt illene �rveket hoznia – mind�ssze kijelent, �t�letet mond, p�lc�t t�r. �s elsiklik a t�nyek felett… A t�bbi kijelent�st, fanyalg�st, egyes sajt�org�numokban megjelen� „elemz�st”, riportot – p�ld�ul Kukorelly Endre, Kunst�r Csaba - m�r eml�teni sem �rdemes. Vitatkozni lehetne vel�k, illetve szerz�ikkel, de nem �rdemes. Valahogy a f�h�s �ccse jut az eszembe r�luk:

 

 

Az int�zm�nyes�tett agymos�s mindenesetre megtette hat�s�t: Wass Albertet egyfajta divat bizonyos k�r�kben n�cinak, h�bor�s b�n�snek, fasiszt�nak b�lyegezni – puszt�n az�rt, mert a regn�l� hatalomnak nem �rdeke, hogy elismerjen b�rmit is, ami nemzeti, ami magyar, ami hazafias.

 

Wass Albert szobr�t nem engedte fel�ll�tani a F�v�rosi k�zgy�l�s – annak dac�ra, hogy f�ggetlen t�rt�n�szi bizotts�gnak sem volt kifog�sa Wass Albert szem�ly�t illet�en. Nem sz�m�t az �r�k v�lem�nye. Nem sz�m�tanak az �rtatlans�g�t bizony�t� dokumentumok, nem sz�m�t semmi, csak az, hogy az �r� n�zetei, gondolatai nem illenek bele a hivatalosnak kiki�ltott k�pbe, �s ezt minden �ron sulykolni kell. (�s z�r�jelben teszem hozz�, gyal�zat, hogy szobrai, eml�km�vei, eml�kparkja durva �s barb�r rong�l�soknak vannak kit�ve, h�tr�l-h�tre meggyal�zz�k eml�k�t – amikr�l a f�sodrat� m�dia: hallgat…)

 

Gyakorta azonos�tj�k a revizionista n�zeteket a n�cizmussal – ami ostobas�g �s �ri�si t�ved�s, vagy sz�nd�kos, rosszindulat� ferd�t�s. A revizionizmusnak m�g a gondolat�t is b�nnek, megvetend�nek ki�ltj�k ki – „jobb” esetben g�ny t�rgy�v� teszik ak�r a megeml�kez�seket is. Gondolkozzunk el egy kicsit: az az ember, aki kiszolg�ltatotts�gban, sz�m�z�ttk�nt �lt �lete v�g�ig idegenben, megal�ztat�s, kisemmiz�s �s �ld�ztet�s volt a jussa a saj�t haz�j�ban, mire is v�gyhatna jobban, mint arra, hogy �jra magyar merjen lenni, egy�ltal�n magyar lehessen f�lelem n�lk�l, abban az orsz�gban, amelyikben feln�tt? Ezt a gondolatot neves rom�n �r�k is megfogalmazt�k m�r, sz�mukra �rthet� �s elfogadhat� ez a v�gy, semmi kivetnival�t nem tal�ltak benne. Amely v�gynak semmi de semmi k�ze nincs a n�cikhoz vagy a fasiszt�khoz…

 

�m ezt itthon nem akarj�k bel�tni. Egy valamit l�tnak, azt, hogy Wass Albert nemzeti �rzelm�, kommunista ellenes �r� volt, ez�rt el kell taposni, be kell tiltani, s ha ez nem megy, akkor erk�lcsileg kell megsemmis�teni – s erre a legjobb m�dszer a n�ciz�s. N�ha azon gondolkozom, nincs-e ebben az oktalan �rj�ng�sben egy j� adag irigys�g… val�sz�n�leg igen. Ezek az urak �s h�lgyek hazaszeretet, becs�let, helyt�ll�s, tisztess�g �s f�leg tehets�g szempontj�b�l m�g a cip�j�t sem k�thetn�k meg Wass Albertnek… v�g�l is �rthet� valahol ez a m�rhetetlen frusztr�lts�g.

 

Szerencs�re, akik olvast�k Wass Albert k�nyveit, akik ismerik a csal�di �s a t�rt�nelmi h�tteret, �s nem az el��t�letekkel foglalkoznak, akik nem azt n�zik, hogy mit mondanak a j�l megfizetett megmond�emberek, akiknek a nemzeti �ntudat, a hazaszeretet nem puszta (kig�nyoland�) fr�zis – nos, azok biztosan nem nevezik n�cinak.

 

Wass Albertet lehet szeretni, �s lehet nem szeretni – egy valamit nem szabad tenni semmik�ppen: mer� politikai megfontol�sb�l esztelen�l gy�l�lk�dni, k�pess�geit, �r�i, emberi �rt�keit semmibe venni. M�g akkor sem, ha az uralkod� r�teg ezt k�v�nja.

 

Ez tisztess�g, becs�let, �s igen, j�zan gondolkod�s k�rd�se. Nem politikai n�zetek�.

 

V�gezet�l a f�h�s szavaival z�rn�m �r�som:

 

 

 

 

 

K�sz�nettel tartozom Pa�l Zsoltnak a lexikai seg�ts�g��rt.