�ld�z�tt �zenet

K�sz�n�m kedvesem a k�peslapot,

amit a j�ghideg h�t�n hagyt�l.

Mag�nyos mondatod megragadott:

„Szeretlek”. A sz�vedb�l sz�lt�l?

A tollat, tint�t az asztalra tetted;

t�n v�rod �s v�gyod a v�laszom.

�m haza�rek �s kih�lt a helyed:

Szaggat a sz�m, sziszeg sz�razon.

Luftballon leped�k�n lihegek,

homokban h�lok, hamut hullatok.

Figyellek titeket f�radt fellegek:

F�lig r�szegen r�h�g�k rajtatok.

A cinizmus seg�t… nyers ci�nk�nt

Mandula�zt m�zol a melledre;

Keser� kapszul�t k�n�l fel�d:

Fogjad �s nyelj, mindent feledve.

2005-09-23

Veass�

Elb�jik a t�volban a t�z�ves ny�r,
lassan lepereg minden f�nyk�pe:
mint sz�nes film szalad, sz�netre sem v�r,
csak j�nnek sorra a r�gi eml�kek.

Kapkodva k�rted t�lem a leveg�t,
�s �t�lelt�l legels� cs�kodn�l;
el�ttem van egy letakart hever�,
s �lmod, miben el�sz�r k�v�nt�l.

Az�ta sokszor telt el a szeptember,
�s gyakran id�ztem fel a m�ltat.

S b�r r�g�dtam vihard�lt sebeken:

Tudtam: a rossz dolgok �gyis elm�lnak.

     K�sz�ntlek Kedves �s �ldom a sorsot,

     Mert k�t kez�ben nekem idehozott.

2005-09-27

Szapphoi t�red�k a vigaszr�l

Hallgat�s sz�n� k�tel�t, verembe
h�z a retteg�s keze; s m�g lehet a

sz� hazug dallam, de sosem a h� sz�v
t�mogat�sa.

2005-09-29

Szil�nkok

Valaki leverte a vizespoharat a szekr�nyr�l.

Sz�p volt �s lass� az �ve:

N�ha megfordult tengelye k�r�l,

�s k�zben kiadott mag�b�l mindent.

A cseppek el�bb �rtek f�ldet,

�s betakart�k a f�nyes parkett�t:

Olyan matt lett t�le a lak�s…

Felnagy�tott�k azok a v�zcseppek

A padl� forrad�sait, a rejtett hib�kat

Is megmutatt�k par�nyi mikroszk�pk�nt.

�ri�sira n�tt minden apr� reped�s.

Akkor j�ttem r�, hogy benne voltam,

Amikor f�ldet �rt v�gre,

�s t�zezer szil�nkra robbant.

2005-10-02

Kisz�mol�

Kisz�moltam jelz�sed �rt�k�t
az ujjamon.
Egy, kett�, h�rom.
Porba hullt vil�gom.

Beszoroztam sz�vem ritmus�val.
Kihagy, szaggat.
N�gy �s �t �s hat.
Mag�b�l kitagad.

Szil�nkos eml�kek a fi�kban.
�rdes kolonc.
H�t, de nekem nyolc.
Tudom, most eliszkolsz.

Hatty�dal s�rdog�l az �terb�l.
Mag�hoz h�v.
Kilenc, s m�g egy: t�z.
A k�nnyem tejbegr�z.

Szenderg�s�b�l izzadva �bred
a mereng�.
T�zen egy, majd kett�.
Minden felejthet�.

Az �letben nekem sem ez a
lott�sz�mom.
A tizenh�rom.
V�get �rt r�m�lom.

2005-10-04

Szerelembar�tom

�sszeolvasztott benn�nket valami;
�r�k t�z�vel a titkok l�ngja.

B�r akartunk, de nem tudtunk szaladni:
egym�sba forrva egyik�nk se b�nta.

R�zsalugasba t�vedt�nk mindketten.

Hi�ba adtunk szirmokat, l�tod?

Merev t�vissel felsebzett sz�v�nkben
sohasem lesz�nk igazi bar�tok.

2005-10-06

Tavaszom, tavaszod

Benned m�g megsz�lethet a tavasz;
�nbennem m�r r�g�ta vaj�dik.

�bren vagyok most is, csak leheverek,
karik�s szemmel virrasztok hajnalig,
mikor eloszlanak a k�dfellegek.

�n az �szben is csak f�nyt keresn�k.

Te megb�k�lt�l az �vszakokkal?

Igen, �gy l�tom, siker�lt neked.

Az �n f�lemnek z�rg�s a hull� avar.

Nem szeretem a halott leveleket.

L�sd, soha nem alszom t�li �lmot.
Nem tudok: se hossz�t, se r�videt.

De te csak �lmodj: k�s�bb elmondhatod.

Engem meg�l a bennem ragadt kikelet.

Pihenj csendben. Majd j�n a te tavaszod.

�n is elpuszt�tom �t magamban.

Mes�lj majd, hogy milyen a k�k�rcsin.

�lj mell�m, sz�lj mindenr�l: meghallgatom.

Ki lett�l legbel�l, milyen vagy odakinn.

L�tod? Az a fa leszek, ott a hegyoldalon.

2005-10-11

Az id� meg�ll, majd elszalad

Egy pillanatra megtorpan az id�:
szemedbe n�zve m�ltunkat l�tom.

Ijedt lyukk� sz�k�l, majd kit�gul;

k�nnyharmat csillog a szempill�don.

Az utca hull�mos hajadba b�jik:
�sszek�colja ujj�val a sz�l.

A mosolyt csak k�pzelem arcodra.

Remeg� kezed t�lem mit rem�l?

Megr�ndul ajkad, �s akkor kimondod
a b�cs� akadoz� szavait.

M�g mindig olyan sima a b�r�d…

Csak �lln�k �s cs�koln�m hajnalig.

Lassan lehajtod fejed �s els�t�lsz.

Nincs-percekbe fulladt a pillanat.

Ut�nad n�zek, m�g elt�nsz a sarkon.

Az id� elmegy. A b�nat itt marad.

2005-10-24

Szonett a megfagyott t�zr�l

Meleg�rt s�rtam - a sors keze �ldott -,

m�gly�ba hulltam �n h�v�sen-b�szk�n;
perny�t elf�jva vetettem l�ngot,
szikr�kkal sz�lltam alkonyom eg�n.

Ragyogva izzok a t�z k�zep�ben,
id�vel hunyorg� par�zzs� v�lok;

kialszom lassan, �s elt�n�k sz�pen,
mint v�zbe mer�tett kicsi zsar�tnok.

Ne f�jj r�m ennyi leveg�t! M�g ne tedd!

Ne hagyj aludni. Hal�lom s�rgeted.

Kialszom v�gleg, ha sok�ig n�zel.

Nem mondt�k m�g, hogy ne j�tssz a t�zzel?

     A felkel� sz�lben hamuk�nt sz�llok.

     M�rt fagytak k�kre a hev�t� l�ngok?

2005-10-29

A temet�

�lmod� f�k a barn�ll� sz�nyegen,
s�rg�ra �sz�l� r�zsabokor:
r�g�ta suttognak a n�v� temet�ben.
�j a s�rokra rakott vir�gcsokor.

Lobban� m�cses az eml�kek l�ngja,
kis f�stje sz�ll a sz�rke �g fel�.
M�g �l�nk, csak k�rdj�k: vajon megl�tja?
Odaker�l-e szerett�nk el�?

�n csak n�h�ny sz�l krizant�mot viszek,
mellettem ezreket �r� koszor�.
Gyerty�kat gy�jtok, �s keresztet vetek.
Vir�gom-t�zem egyar�nt szomor�.

Csak gy�lik a t�meg: j�nnek �s j�nnek,
huzatuk borzolja a halov�ny l�ngot.
Zavar a zaj... hogy nincs tisztje cs�ndnek.
Magamban elmondok egy halk Miaty�nkot.

2005-10-31/11-01

Holt rem�ny

A legrosszabb az, ha meghal a rem�ny.
Tulajdon kardjukba d�lnek az �lmok.
Ha otthagy az �ton a rohan� szek�r...
Megvonom v�llam �s tov�bb�llok.

2005-10-31/11-01

Szonettek egy elk�pzelt szerelemhez

I.

B�borsz�n vir�gk�nt k�r, s mag�hoz h�v
vad v�gyra cs�b�tva duzzad� ajkad;
hidegt�l reszketsz, de forr�n akarlak,
�lel� testem k�v�nva bebor�t.

Legels� v�r adta felt�r� sikoly,
s�t�tl� csepp a h�feh�r leped�n,
f�ltem, majd f�j neked f�rfias er�m,
de �gy v�rtam, hogy ism�t f�l�m hajolj.

Mit n�kem adt�l, az ejtett fogs�gba:

Sz�z volt �led, de k�v�ncsi vads�ga

ringatott �denbe - szerelem-hinta.

Dr�ga vagy �nnekem, gy�m�ntk�nt tiszta.

B�r sohasem mertem k�rni ezt t�led:

szerelmes nimf�t faragtam bel�led.

2005-09-13

II.

Viharos cs�kjaimmal v�laszolok.
F�lembe s�god: eg�szen akarlak!
T�relmem nincsen, v�rom, mit adnak a
forr� szavak �s izgat� illatok.

Er�tlen lettem t�led �s oly k�ba,
v�dekezni, ellen�llni k�ptelen,
magadt�l adod, �gy �nk�nt elveszem:
gyenges�gem a ti�d, �gy hi�ba

is pr�b�ln�k meg lemondani r�lad,
�s m�g ha meg is b�nom majd ut�lag,
de minden perc�t kik�ny�rg�m �jra,

hogy ott lehessek veled, hozz�d b�jva.

Cs�kod k�rtem �n sz�zszor �s ezerszer;

F�gg�v� tett�l: erre nincs ellenszer.

2005-09-15

III.

N�ked adn�m az �r�k ifj�s�got,
ha tehetn�m, de olyan nekem sincsen;

M�sban �s m�sk�nt rejlik az �n kincsem:
sz�vbe z�rt mosollyal �rz�m vil�god.

Verseimben �gy megmarad az arcod,
neked sz�v�dnek egym�sba a szavak,
s ha hal�lomkor v�gleg elhallgatnak,
nem �lem meg �gy, mint cs�fos kudarcot.

Magamnak tudlak, magamnak �rizlek,

t�ged mutatnak a sorv�gi r�mek,

�gy leszel majd sz�momra halhatatlan.

Csak az ihlet… az s�g most olyan halkan.

De akkor is te vagy az �r�k m�zsa,
ha eml�ked velem sz�ll nyugov�ra.

2005-09-15

IV.

Hab�r ez igaz�n nem sokat sz�m�t,

hogy most �ppen milyen felett�nk az �g:
t�nd�kl� nappal, vagy �jjeli s�t�t.
M�gis, ez a penge bel�l�nk has�t

ki szeretet-b�nat v�szoncs�kokat,
melyekre k�nnyet vagy �r�met festhet
igazi �lm�ny vagy sz�ll� k�pzelet;

l�sd, ennyit tehet vel�nk a hangulat.

R�nk is hat, bel�nk fesz�l az ellent�t,
mikor s�rva k�sz�nt�d a Napkelt�t
�s kacagva intesz a s�padt Holdnak.

Hogy milyen id�t hoz nek�nk a holnap…

Bor�sat-der�set, h�v�st-meleget:
Ha igaz�n szeretsz, fontos nem lehet.

2005-09-16

V.

Mind, ti sz�zek �s het�r�k, j�jjetek:
m�rj�tek, nosza, magatokat hozz�:

ki �gy, ki �gy, de sosem v�ltok azz�,
hiszen olyan, mint �, csak egy sz�letett.

Pr�b�ltok h�vni cs�b�t� selyemben,
mosolyt k�s�r b�g� hangotok, kac�r
int�stek, rezg� pill�tok mit sem �r,
mert m�g ti sem tudtok hallgatni szebben

mint �; mert a n�mas�g sokat besz�l,
�s t�bbet mond, mint a puszta szenved�ly,
hallgatag pillant�s: tiszta szerelem,

sz� n�lk�l suttogja: ez�rt elhiszem.

H�t fedj�tek be meztelen kebletek:

Csak � l�tezik: nekem nem kelletek.

2005-09-17

VI.

N�zz�tek: elhagytam egyetlen egyszer,
azt�n ezerszer k�v�ntam �t vissza;

most torkom csak a t�m�ny sz�gyent issza:
ezt ki nem mossa semmif�le vegyszer.

Nem a v�gzet�: saj�tod a kezed,

ostoba lehetsz tolvaj szerelemt�l,
sz�veddel h�vod az eszed, �s ebb�l

tudod meg: a v�letlent feledheted.

Csak az b�nthat meg, ki igaz�n szeret,
nincs oly orvos, ki bevarrn� e sebet.

Vak felejt�sbe fon lassan az id�,

csak sodor, m�g volt-nincsen eml�ket sz�.

Nem kell feloldoz�s, megteszem magam:

fen�kig �r�tem m�regpoharam.

2005-09-19

VII.

Van, mi elfog �s t�bbet nem ereszt el,
vascsapd�ban foszlik sz�t akaratod,
fak�pn�l hagy a b�szkes�g, ha hagyod,
hisz az �res �nz�s a szeretettel,

igazi t�k�r hi�val meg nem f�r;
�gy �r�l�d fel k�t ker�k k�zt magad,
s a jogos k�rd�s v�lasz n�lk�l marad:

Sz�v vagy �sz? Az egyik sokkal t�bbet �r;

Ki� az utols� d�nt�s? Rajtad �ll,
�n, vagy net�n a m�sik az ide�l,
de a k�tked�st feldobom az �gre,

rep�lj magasra, fogd �s vidd el v�gre:

az lesz akkor a t�tova b�cs�z�:

D�nt�ttem: ti�d legyen a v�gs� sz�.

2005-09-21

VIII.

Ak�r a n�ha hull�mz� tengerek,
vagy a fel-felt�mad� tavaszi sz�l,
- f�lek, a n�kem sz�nt kincsnek l�ba k�l -

oly szesz�lyes vagyok, �s �gy f�ltelek.

Amit egy f�rfi k�rhet �s k�v�nhat,

nem hi�ba adt�l majd’ mindent oda,
l�sd, becsuktam egy fi�kba, ahova
csak magunkat tettem, �s azt a z�rat

am�g �lek, ki nem nyitja senki m�s,
�s n�lam marad a kulcs, ez nem vit�s.

Csak tudn�m, a te fi�kodban mi van…

�rz�d m�g nekem, kinyitod titokban?

Ha felnyitn�m egyszer, ott kit tal�ln�k…

Nem lenn�k m�s, csup�n halov�ny �rny�k…

2005-09-30

IX.

De elsodort a m�lybe a szerelem,
mint a lavina lejt�s hegyoldalr�l,
majd hull�m t�rt fel a vad �ce�nb�l,
hogy nev�nk m�g�tt az �g csak d�sz legyen.

Gy�l�lt pokol ut�n mes�s mennyorsz�g,
majd a v�gzet keze �jra letasz�t;
engem is egyszer valaki leszak�t.

Moh� k�znek kell a havasi gyop�r.

Voltam �n vir�g, t�ptem is eleget:

J�tszottam angyal �s �rd�g szerepet.

De hogy most mi legyek, bizony nem tudom…

K�ztes megold�st nem ny�jt az alkalom.

Most fent, azt�n lent: de azt nem teheted.

Akkor sem, ha a sz�ved belereped.

2005-09-30

X.

S l�tod, szil�nkokkal teli a nyelvem,
�gy v�resre sebezlek cs�kommal is;

Poh�rba haraptam tegnap, nem hamis
a s�s �z; ahogy igaz, amit tettem,

kimondtam azt, ami kimondhatatlan;
akkor is, mert nekem csak te vagy a n�,
az egyetlen �s �r�k elb�v�l�.

�rted j�rom meg a mennyet �s katlant!

L�tom �gni magam a v�r�s t�zben,

ajkamr�l hull� b�borsz�n cseppeken
m�rem a m�land� id�t; �s l�bam

alatt gy�lnek szab�lytalan t�cs�ban;

lerajzolj�k, mit gondolok magamban.

Hirtelen szavakkal bel�d is martam.

2005-10-02

XI.

Tal�n ez�rt volt az, hogy f�lrenyeltem
az ut�sz�t; em�sztetlen falatk�nt
akadt meg kapar� torkomon, mik�nt
pillant�s �ll meg kifakult k�peken

csendben elid�zve; �gy most fuldoklom
”nem szabad mondani” szavak s�ly�t�l,
melyek itt s�gnak-t�ncolnak p�kh�l�s
kering�t n�lk�led-hideg �gyamon.

Tudom, hogy m�r k�s�, de �gy hallgatn�k
magamra, forduljon vissza a ker�k!

Az id� kereke, az a kegyetlen.

Meg�ll�tan�m… de �gysem tehetem.

Csak megbocs�t� szavaidra v�rok.

Csak t�nne m�r el fel�l�nk az �tok…

2005-10-02

XII.

Vad g�rcsbe r�ndul a kezem hirtelen,
mert �rzem, csak a leveg�t markolom,
amint fel�d ny�lok gy�r�tt �gyamon…
Szavad �s tested is idek�pzelem.

Ha m�r nem lelsz t�zet, csak fagyot: rohanj!
Ma �jjel kicsap�dik sz�mra a d�r,
ak�r egy j�gpenge: keskeny �s feh�r;
�gy marad, hisz tudja: hallgatni arany.

Most csak n�mas�g �s hossz� id� kell,
�lmod� �r�k szunnyad� percekkel;
s �ntudatlan fekve, eml�kek n�lk�l

ki kell v�rnom, am�g minden megsz�p�l…

De mes�ld el nekem: hogy is b�rn�m ki?

Ha k�ptelen vagyok t�ged nem l�tni.

2005-11-14/15

XIII.

Bocs�natot k�rnek t�led az �lmok,

�s a meg nem val�sult �g�retek,
tudom: a sz�vek sosem felejtenek,
hiszen a lehet� legm�lyebb �rkot

tulajdon magukba �ppen �k v�sik,
k�rgesre v�rtezik s�lyos sebekkel,

m�g a v�tkez� m�s�rt is vezekel,

addig a sors kegyelme egyre k�sik…

El�tted �n is t�rdre vetem magam,
b�r ter�d is hullhatna v�dl� szavam,
de m�gis, csak a sorsot hib�ztatom.

Hisz n�ked is jutott b�ven f�jdalom.

�n alkottam mindent: sz�monk�rheted.
Sz�tt�rt �lmaid s az �g�reteket.

2005-11-11