R�csai R�bert: C.S. Lewis: Narnia kr�nik�i – fant�zia, kalandreg�ny, erk�lcsi mese vagy vall�si m�?

C.S. Lewis nev�t igen sokan ismerik, els�sorban, mint teol�giai t�m�j� k�nyvek, �r�sok szerz�j�t; munk�ss�ga rendk�v�l figyelemre m�lt�, a k�z�pkori �s renesz�nsz irodalom professzorak�nt is komoly h�rnevet szerzett. �s persze t�bbek k�z�tt �t tekintik a modern kori gyermek-fantasy egyik megalap�t�j�nak is.

Ki is volt C.S. Lewis?

Clive Staples Lewis 1898. november 29.-�n sz�letett Belfastban. Gyermekkor�ban a Jack becenevet kapta – szerette a hangz�s�t – a bar�tai ezek ut�n �gy sz�l�tott�k. �desanyj�t t�z �ves kora el�tt elvesztette. Ezut�n Angli�ba ker�lt, majd vissza Belfastba, v�g�l Oxfordban k�t�tt ki, ahol rengeteg tanul�s ut�n egyetemi professzor v�lt bel�le. Itt k�t�tt bar�ts�got a kor m�sik h�rneves �r�j�val, J.R.R. Tolkiennel, aki rendk�v�li hat�ssal volt r�, t�bbek k�z�tt – Lewis szavai szerint – Tolkien vezette vissza �t, a kor�bban hit�t vesztett Lewist, a kereszt�ny hitre. Sz�mtalan teol�giai, vall�si t�m�j� m�vet �rt, ezek k�z�l t�bbet leford�tottak magyar nyelvre. 1950 �s 56 k�z�tt meg�rta a Narnia kr�nik�it, amely az�ta is hatalmas n�pszer�s�gnek �rvend szerte a vil�gon, 35 nyelvre ford�tott�k le �ket, �s 2005-ben a m�sodik r�szt meg is filmes�tett�k (a negyedik r�szb�l k�sz�lt film ez �v j�nius�ban ker�l bemutat�sra). Kort�rsai nem fogadt�k azonban kit�r� �r�mmel a mesek�nyveket, n�mileg m�ltatlannak �rezt�k, hogy Lewis, a tud�s, gyermekk�nyveket �rogat. M�g bar�tja, Tolkien sem volt vele el�gedett, b�r � ink�bb amiatt neheztelt, hogy Lewis nem a katolikus hitre, hanem r�gi, anglik�n hit�re t�rt vissza; emellett Tolkienr�l k�ztudott volt, hogy gy�l�lte az alleg�ri�t, m�g Lewis nagyon is kedvelte (l�sd a The Allegory of Love c. munk�j�t), hab�r elmond�sa szerint k�nyveit nem jellemzi.

Term�szetesen Lewis (mint a legt�bb kereszt�ny �r�) kiv�vta sz�mos kritikus ellenszenv�t: megv�dolt�k rasszizmussal, szexizmussal, n�gy�l�lettel; ami – b�r ez persze szem�lyes v�lem�ny – mer� ostobas�g, belemagyar�z�s, kiragadott sz�vegr�szek alapj�n. K�nyveinek sikere mindenesetre mag��rt besz�l – nemzed�kek n�ttek fel rajtuk, �s a film el�tt is hatalmas n�pszer�s�gnek �rvendtek.

Lewis 1956-ban fejezte be az utols� Narnia k�nyvet, �s ellen�llt mindenf�le k�r�snek, k�ny�rg�snek: lez�rtnak tekintette a sorozatot.

Lewis 1963. november 22-�n hunyt el. Tolkient, n�zetelt�r�seik dac�ra iszony�an megr�zta hal�la: k�ptelen volt nekrol�got �rni temet�s�re.

Narnia kr�nik�i

A r�vid, �s term�szetesen nagyon hi�nyos �letrajz ut�n (igaz�b�l csak h�tt�rinform�ci�nak sz�ntam), t�rj�nk r� a Narnia kr�nik�ira. �r�somban term�szetesen saj�t v�lem�nyem �rom le, amelyekkel lehet vitatkozni, egyet�rteni, c�folni; puszt�n azt szeretn�m le�rni, hogy nekem mit adott a Narnia – egy csod�latos kalandreg�nyen k�v�l. A r�szek tartalm�t nem �rom le; egyr�szt t�l hossz� lenne, m�sr�szt nem akarom elvenni az �lm�nyt a leend� olvas�kt�l.

A szerepl�k

Ami sz�momra k�l�n�sen tetszett a Narni�ban, hogy szerepl�i nem „t�lidealiz�ltak”; h�s-v�r emberek, illetve teremtm�nyek, a maguk j� �s rossz tulajdons�gaival egy�tt. Term�szetesen Lewis bemutatja a fejl�d�st is, ahogyan javulnak, jobb� lesznek a szerepl�k – els�sorban Aslan k�zvetlen vagy k�zvetett seg�ts�g�vel. Valamennyi szerepl�ben van valami emberi gyarl� tulajdons�g, m�g a leg�rtatlanabb �s legfiatalabb Pevensie testv�rben, Lucyban is, akit megk�s�rtett a t�lzott k�v�ncsis�g, �s, noha igen ritk�n, � is d�nt�tt helytelen�l. Peter �s Edmund egyar�nt sokat fejl�d�tt, b�lcsebb, meggondoltabb �s b�trabb lett. Edmund eset�ben a v�ltoz�s nagyon szembet�n�, hiszen � „�rul�k�nt” kezdte a t�rt�netben, s az egyik legmegbecs�ltebb kir�lyk�nt v�gezte. Vagy gondolhatunk az �t�dik r�szben felbukkan� Eustacere, aki Edmund szerint „patk�ny” volt – mi tagad�s, viselked�s�vel ki is �rdemelte e nem t�l h�zelg� jelz�t – �m k�s�bb b�tor �s nemes lelk� ifj� v�lt bel�le. A sort hosszan lehetne folytatni.

Susan m�s eset. A t�rt�net v�g�re Susan elt�volodott testv�reit�l, Lewis „ki�rta” a sorozatb�l, az utols� r�szekben egy�ltal�n nem is szerepelt, puszt�n utal�sok form�j�ban. Sajnos emiatt Lewist f�rfisovinizmussal, szexizmussal v�dolt�k, mondv�n „az�rt �rta ki a sorozatb�l, mert felfedezte a szexet” – ami, valljuk be, el�g mer�sz felt�telez�s, b�r j�magam ink�bb az ostobas�g sz�t haszn�ln�m r�. Valamennyi r�szben fontos szerepet kaptak a n�i szerepl�k, az els� r�szt�l az utols�ig, nem egy esetben a n�i szerepl�k viselkedtek helyesebben, nemesebben, mint a f�rfiak (l�sd Lucy eset�t a Caspian hercegben). 

Figyelmeztet�sek

A Narnia kr�nik�it mindemellett �thatja a humanizmus, a b�lcsess�g; sz�mos esetben tal�lkozhatunk benne nagyon komoly, megfontoland� – �s �r�k�rv�ny� – igazs�gokkal, figyelmeztet�sekkel. Figyelmeztet�sekkel, amelyek tal�n aktu�lisabbak, mint valaha. Egy kis �zel�t� ezekb�l.

Els� k�tet (A var�zsl� unoka�ccse):

[…] „- Az a vil�g elt�nt, mintha sosem lett volna. Legyen ez int� jel, �d�m �s �va sarjad�kai tanuljanak bel�le. […]

- Az�rt mi nem vagyunk olyan rosszak, mint az a vil�g volt, ugye, Aslan?

- M�g nem, �va le�nya. Most m�g nem. De m�r mutatkozik n�mi hasonl�s�g. Nincs biztos�t�k arra, hogy az emberek k�z�tt nem akad olyan elvetem�lt b�n�s, aki r�bukkan a „V�gzetes Sz�hoz” foghat� �tkos titokra, �s arra haszn�lja, hogy minden �l�l�nyt kiirtson.”

Bibliai utal�sok

L�ssuk Lewis saj�t szavait a M�s Vil�gokr�l (Of Other Worlds) c. munk�j�b�l (ford.: R�csai R�bert):

„�gy t�nik, t�bben �gy gondolj�k, �gy kezdtem az eg�szet, hogy megk�rdeztem magamat, hogyan is mondhatn�k valamit a Kereszt�nys�gr�l a gyerekeknek; azt�n l�trehoztam egy t�nd�rmes�t, mint egyfajta eszk�zt; majd inform�ci�kat gy�jt�ttem a gyermekpszichol�gi�r�l �s eld�nt�ttem, hogy mely korcsoportnak is �rok, majd alapvet� Kereszt�ny igazs�gokat sorakoztattam fel egy list�ban �s „alleg�ri�kat” dolgoztam ki, hogy val�ra v�ltsam gondolataimat. Ez egyszer�en ostobas�g. K�ptelen lettem volna ezen a m�don �rni. Az eg�sz k�pekkel kezd�d�tt; egy faun, amint eserny�t visz, egy sz�non utaz� boszork�ny, egy ragyog� oroszl�n. Eleinte semmi sem volt benne a Kereszt�nys�gr�l; ez az elem csak �gy saj�t mag�t�l ker�lt bele.”

A Narnia kr�nik�i tulajdonk�ppen egy hatalmas, h�t k�teten �t�vel� alleg�ria (m�g ha Lewis nem is �rtene ezzel egyet, de jobb kifejez�st nem tal�lok r�); Aslan, az oroszl�n nem m�s, mint J�zus Krisztus. �m nem csak Aslan szerepel a k�nyvekben, mint egyfajta kereszt�ny szimb�lum, sz�mos helyen tal�lunk – n�ha alig-alig rejtetten – bibliai utal�sokat.

Arra term�szetesen nem v�llalkozom, hogy �sszegy�jtsem az �sszest, kiragadom a legszembet�n�bb p�ld�kat.

Az els� k�tetben (A var�zsl� unoka�ccse) Aslan, mint a Teremt� jelenik meg; a var�zslattal odacseppent emberek �s gyerekek el�tt a hatalmas oroszl�n fens�ges dalt �nekelt – mag�t a dalt ki-ki sz�ve, sz�nd�ka szerint hallotta, a gonosz boszork�ny (Jadis) valamint Andrew b�csi f�lelmetesnek, rond�nak (oroszl�nord�t�snak), m�g a t�bbiek csod�latosnak �s gy�ny�r�nek. Aslan �neke nyom�n kelt �letre Narnia, b�jtak el� a n�v�nyek �s keltek �letre az �llatok:

„Amint dalolva bej�rta a v�lgyet, kihajtott k�r�l�tte a z�ld f�. Szeml�tom�st az oroszl�nb�l fakadt ez az �rad� n�v�nyzet.”

A k�s�bbiekben, miut�n az �llatok is �letre keltek, Aslan maga v�lasztott ki k�z�l�k fajt�nk�nt kett�t (nem minden �llatfajt�b�l) �s megadta nekik az �rtelem, a gondolkod�s �s a besz�d aj�nd�k�t.

Tov�bbi utal�s a Bibli�ra, hogy a gyermekeket (Digory �s Polly) �d�m fi�nak �s �va l�ny�nak nevezte. Ez az elnevez�s az emberek gyermekeire Narnia fenn�ll�s�ig megmaradt.

Az els� k�tetben megjelenik az Alma; �m ezt az alm�t csak Aslan parancs�ra szabad leszedni, jelen esetben Digorynak, akinek ezzel kellett j�v�tennie kor�bbi hib�it, b�neit. A kerthez �rve (�denkert?) Polly �s Digory a k�vetkez� verset olvashatt�k a kapun:

„E kapun j�jj be, vagy be se l�pj,

Add m�snak gy�m�lcs�m, vagy le se t�pd!

Ki tolvajk�nt m�szik falamon �t,

V�gyai verm�ben leli mag�t.”

Digoryt term�szetesen megk�s�rti az alma csod�latos illata, amihez hozz�j�rul Jadis (a Gonosz) mesterked�se is, �m a fi� legy�zi a v�gyat – ehhez nagyban hozz�j�rul Polly seg�ts�ge is, s m�r csak ez�rt is ostobas�g Lewist valamif�le f�rfisovinizmussal v�dolni – �s visszaviszi az alm�t Aslannak. Az alm�b�l kin�tt fa Narnia v�delmez�je lett (annak a gy�m�lcs�vel pedig Digory meggy�gy�tja Angli�ban �desanyj�t, s annak az alm�nak a magj�b�l n�tt ki a fa, amib�l k�s�bb a h�res ruh�sszekr�ny lett).

A m�sodik k�tetben (Az oroszl�n, a boszork�ny �s a ruh�sszekr�ny) Aslan fel�ldozza mag�t �s v�llalja a megal�ztat�st, a k�nz�st az�rt, hogy megmentse a hal�lt�l Edmundot; �gy a Feh�r Boszork�ny, Jadis kez�re adja mag�t. Hal�la ut�n azonban felt�mad, l�tezik ugyanis egy nagyobb, �si er�, amely legy�zi a gonoszt �s a hal�lt is, ahogy � mondja:

„- Ez azt jelenti – magyar�zta Aslan -, hogy a boszork�ny ugyan ismerte a m�ly var�zslatot, de azt nem tudta, hogy l�tezik egy m�g m�lyebb var�zslat. Az � tud�sa csup�n az id�k hajnal�ig �r vissza. Ha l�tta volna az id�k hajnala el�tti n�ma s�t�ts�get, m�s var�zsig�t olvashatott volna ki bel�le. Tudta volna: ha valaki �nk�nt v�llalja a hal�lt az �rul� helyett, a K�asztal kett�hasad, �s a Hal�l is visszavonul�t f�j.”

A csod�k, csodat�telek sz�mos helyen megjelennek; utaln�k itt a negyedik k�tetben (Caspian herceg) tal�lhat� r�szre, ahol a v�z borr� v�ltozott, �s Aslan meggy�gy�totta Caspian �reg dajk�j�t.

Az �t�dik k�tetben (A Hajnalv�ndor �tja) Aslan ragyog� feh�r b�r�ny k�p�ben jelent meg a Vil�g V�g�n Edmund �s Lucy el�tt:

„[…] - Mondd, b�r�ny – sz�lalt meg Lucy –, erre vezet az �t Aslan orsz�g�ba?

- A ti utatok nem – v�laszolt a b�r�ny. – Sz�motokra a saj�t vil�gotokb�l ny�lik kapu Aslan orsz�g�ba.
- Hogyan? – ki�ltott fel Edmund. – H�t a mi vil�gunkb�l is el lehet jutni Aslan orsz�g�ba?
- Minden vil�gb�l vezet �t az �n orsz�gomba.

[…]

- Nem is Narnia hi�nyzik majd annyira, ink�bb te! – szipogta Lucy. – Veled odahaza t�bb� nem fogunk tal�lkozni. Hogy �lj�nk �gy, hogy soha t�bb� nem l�tunk?

- �, hogyne l�tn�tok, kicsi l�ny! – mondta Aslan.

- Akkor te... Uram... ott is... ott vagy? – k�rdezte Edmund.

- Ott vagyok - felelt Aslan. – De m�sk�nt h�vnak. Azon a n�ven kell majd megismernetek. Az�rt ker�ltetek ide, Narni�ba, az�rt ismerhettetek meg, hogy otthon k�nnyebben megtal�ljatok.”

A hatodik k�tet (Az ez�sttr�n) sem sz�k�lk�dik a bibliai utal�sokban, egy esetben Aslan utal arra, hogy �, mint Nagy �r, elnyelt, elpuszt�tott m�r vil�gokat is (b�r tal�n a „puszt�t�” kifejez�s er�s; tal�n arra c�lzott, hogy „k�lt�ztek” hozz� eg�sz vil�gok is:

„Nyeltem m�r el l�nyokat �s fi�kat, n�ket �s f�rfiakat, kir�lyokat �s korm�nyz�kat, v�rosokat �s birodalmakat – sz�lt az oroszl�n.”

Ugyanebben a k�tetben megjelenik a hal�lb�l val� visszat�r�s, Caspian, az id�s, halott kir�ly, Eustace bar�tja, „visszat�r” – Aslan tulajdon v�r�vel t�masztja fel (megk�ri Eustacet, hogy sz�rjon egy nagy t�sk�t a talp�ba), Caspian pedig megfiatalodva �ll el�b�k. Egy r�vid id�zet ebb�l a r�szb�l:

„- Uram – sz�lt most Caspian – mindig szerettem volna bepillantani az � vil�gukba. Tudom, ez helytelen. Vagy m�gsem?

- Most, hogy meghalt�l, fiam, nincsenek t�bb� helytelen v�gyaid – v�laszolt Aslan.”

A hetedik r�szb�l (A v�gs� �tk�zet) egy r�vid p�rbesz�dr�szletet szeretn�k bemutatni, amiben Aslan besz�l egy b�tor calormeni katon�val, aki megk�rdi, mi�rt sz�l�tja Aslan �t a fi�nak, amikor eg�sz �let�ben Tasht szolg�lta (Tash a calormeniek gonosz �s kegyetlen istene). Aslan �gy v�laszolt:

„[…] semmi, ami gonosz, nem tehet szolg�latot nekem, �s semmi, ami nem gonosz, nem tehet szolg�latot neki. �gy azt�n b�rki, aki h�s�get fogad Tashnak, s fogadalm�t j� sz�vvel meg is tartja, b�r nem tud r�la, engem szolg�l, s t�lem kapja �rte jutalm�t. Aki azonban az �n nevemben tesz rosszat, pr�dik�lhat ugyan Aslant, m�gis Tasht szolg�lja, tett�t Tash �t�li meg. �rted-e m�r, gyermekem?”

A V�gs� �tk�zetben a Pevensie gyerekek (Susan kiv�tel�vel), Jill �s Eustace a val�di Narni�ba ker�lnek, amely egy�rtelm�en a mennyorsz�g; ahol nincs f�radts�g, nincs b�nat, nincs f�lelem, itt tal�lkoznak a r�gi kir�lyokkal, kir�lyn�kkel, h�s�kkel. Lord Digory �gy sz�l err�l:

„[…] Amikor Aslan azt mondta, t�bb� nem t�rhetsz vissza Narni�ba, arra a Narni�ra gondolt, amit ismersz. �m az nem az igazi Narnia. Annak kezdete volt �s v�ge. Csak az �rnya, a m�sa a val�di Narni�nak, […] Nem kell gy�szolnod Narni�t, Lucy. Minden, ami a r�gi Narni�ban fontos volt, minden kedves teremtm�nye az ajt�n �tl�pve eljutott ide, az igazi Narni�ba […] m�s a val�s�g �s m�s az �rnyk�p, m�s az �bred� �let �s m�s az �lom.”

Hosszan lehetne m�g sorolni, keresgetni az id�zeteket, de ezt nem sz�ntam „tudom�nyos” tanulm�nynak. Olvassuk el a k�nyveket – nem vesz�t�nk vele semmit: csakis nyer�nk.

Z�rsz�k�nt: Hogy kinek mit jelent a Narnia kr�nik�i? Nyilv�n mindenkinek m�st. Van, akinek �tmutat�st jelent, hogyan �lj�nk, van, akinek egyfajta r�vezet�st Aslan (Krisztus) �tj�ra. Van, aki csak egy remek kalandreg�nyt l�t benne, amelynek szerepl�i p�ld�t mutatnak igazs�goss�gb�l, bajt�rsiass�gb�l, b�tors�gb�l, h�s�gb�l �s �nzetlens�gb�l – ha j�l meggondoljuk, ez ut�bbi is nagyszer� dolog.

Egy biztos: a Narnia kr�nik�i nem semmitmond� m�.

�s v�gezet�l �lljon itt a Caspian hercegb�l egy id�zet, amely a sz�momra tal�n a legkedvesebb �s a legigazabb:

„- Igen, Aslan – sz�lt Caspian. – Azt rem�ltem, tiszteletre m�lt�bb �s�kt�l sz�rmazom.

- �d�m �s �va ut�da vagy. M�rpedig ez akkora tisztess�g, amit�l m�g a legszeg�nyebb koldus is emelt f�vel j�rhat, �s akkora sz�gyen, amit�l m�g a legnagyobb cs�sz�rnak is megg�rbed a h�ta. L�gy h�t el�gedett.”

Forr�sok:

C.S. Lewis: A var�zsl� unoka�ccse

C.S. Lewis: Az oroszl�n, a boszork�ny �s a ruh�sszekr�ny

C.S. Lewis: A l� �s kis gazd�ja

C.S. Lewis: Caspian herceg

C.S. Lewis: A Hajnalv�ndor �tja

C.S. Lewis: Az ez�sttr�n

C.S. Lewis: A v�gs� �tk�zet

Humphrey Carpenter: J.R.R. Tolkien �lete

Sz�mos, az interneten tal�lhat� forr�s