Az �r katolikus, nacionalista k�lt�

Joseph Mary Plunkett (1887-1916) �lete �s k�lt�szete

Joseph Mary Plunkett j�szerivel ismeretlen a magyar olvas�k el�tt; noha sz�mos, kit�n� �r k�lt�t, �r�t ismerhet�nk, Plunkett – m�ltatlanul – a h�tt�rbe szorult, b�r k�lt�szete, �s r�vid, �m tartalmas �lete felt�tlen meg�rdemli a figyelmet.

J.M. Plunkett 1887. november 21.-�n sz�letett Dublinban. A Plunkett csal�d katolikus �g�ban nevelkedett, abban, amely m�r 600 �ve nagy h�rn�vnek �rvendett Angli�ban. Egyik �se, Szent Oliv�r Plunkett, 17. sz�zadi pap volt az utols� katolikus m�rt�r Angli�ban (eml�k�t b�lyeg �rzi �rorsz�gban). �desapj�t 1884-ben P�pai Gr�ff� nevezt�k ki a katolikus egyh�z�rt tett szolg�latai�rt.

Plunkett gyermekkor�t�l fogva betegeskedett, s�lyos t�d�gyullad�sa miatt a teleket t�bbnyire a F�ldk�zi Tenger partj�n, illetve �szak-Afrik�ban t�lt�tte. Tanulm�nyait a dublini Jezsuita F�iskol�n, a Belvedere F�iskol�n, illetve a Stonyhurst F�iskol�n, Lancashireben folytatta, itt katonai ismereteket is szerzett a Tisztk�pz� Alakulatn�l. A k�lt�szet mellett zen�t �s fest�szetet tanult.

�let�ben rendk�v�l fontos szerepet j�tszott az �r hagyom�ny �s nyelv. 1910-ben, Thomas MacDonagh ir�ny�t�sa alatt (vele �letre sz�l� bar�ts�got k�t�tt) az �r nyelvet kezdte tanulm�nyozni, emellett tanulta a gaelic �s az eszperant� nyelveket is. �rdekl�d�se nem mer�lt ki ennyiben; t�rsszerkeszt�je volt az Irish Review foly�iratnak, az �r Sz�nh�z t�rsalap�t�ja volt Edward Martyn-nal �s Thomas MacDonagh-val egy�tt.

MacDonagh r�v�n tal�lkozott szerelm�vel, k�s�bbi feles�g�vel, Grace Gifford sz�n�szn�vel (Grace MacDonagh feles�g�nek testv�re volt). 1915-ben a p�r titokban eljegyezte egym�st.

Plunkett ugyanebben az �vben csatlakozott az �r Republik�nus Testv�ris�ghez. �lete h�tralev� r�sz�ben ez meghat�roz�nak bizonyult. N�metorsz�gba �s az Egyes�lt �llamokba utazott, hogy fegyveres t�mogat�st szerezzen az �r Felkel�shez. �t nevezt�k ki f�parancsnokk�, s noha k�rh�zban volt betegs�ge miatt, a felkel�st – ami egy�bk�nt teljesen rem�nytelen volt – j�r�szt az � tervei alapj�n ir�ny�tott�k. Az �nk�ntesek a birtok�n gyakorlatoztak, � azonban, oper�ci�ja miatt k�ptelen volt r�szt venni a H�sv�ti Felkel�sben.

A Felkel�s lever�se ut�n Plunkettet letart�ztatt�k �s a Kilmainham fegyh�zba sz�ll�tott�k, ahol b�n�snek mondt�k ki, �s goly� �ltali hal�lra �t�lt�k.

Kiv�gz�se el�tt megengedt�k, hogy elvegye feles�g�l szerelm�t, Grace-t – fel�gyelet mellett, bilincsben - a hat�s�gok mind�ssze 10 percet enged�lyeztek sz�mukra. (Feles�ge ugyanebben a b�rt�nben s�nyl�d�tt k�s�bb, a F�ggetlens�gi H�bor� alatt).

1916. m�jus 4.-�n reggel Joseph Mary Plunkettet, 28 �ves kor�ban kiv�gezt�k sok m�s t�rs�val egyetemben. A dublini Arbour Hill temet�ben nyugszik.

Plunkett k�lt�szet�re – ak�rcsak a forradalomban r�sztvev� t�rsai�ra, pl. Pearse �s MacDonagh – hatott az �r k�lt�szet, minden f�jdalm�val �s szenved�s�vel, �m Plunkett nem csak az �r irodalom ir�nt �rdekl�d�tt. Nagy hat�ssal volt r� a skolasztikus filoz�fia, Keresztel� Szent J�nos, Szent Ter�z, valamint Szent Ferenc m�vei is. �rdekess�g, hogy noha term�szetes tehets�ge meghaladta forradalmi k�lt�t�rsai�t, �m n�v�re, Geraldine szerint meglehet�sen nehezen �rta meg verseit. Igaz, miut�n elk�sz�lt vel�k, azokon nagyon ritk�n v�ltoztatott.

K�t verses k�tete jelent meg, az els� 1911-ben, A K�r �s a Kard c�mmel, bar�tja �s p�rtfog�ja, Thomas MacDonagh seg�ts�g�vel (� v�logatta a verseket a k�tetbe). M�sodik k�tete, az Okkulta, hal�la ut�n jelent meg (Geraldine rendezte sajt� al�); ide az 1911 �s 1915 k�z�tt �rt versei ker�ltek bele, illetve p�r kor�bbi �s k�s�bbi �r�sa.

Ha verseinek formai jegyeit n�zz�k, �szrevehetj�k a szigor�, k�t�tt form�kat, a k�nosan pontos szonetteket – valamennyi az akkor divatos, soronk�nt 10 sz�tagsz�m�, abbaabba cddcdc r�mk�plet�, - a tiszta r�meket �s a nagyszer�, sokszor misztikus k�pi vil�got.

Plunkett k�lt�szet�nek egyik oldala a felt�tlen Istenszeretet volt, sz�mos vers�ben megjelenik ez a t�ma. Tal�n a legismertebb verse a Piros v�r�t r�zs�n l�tom, amely, v�lem�nyem szerint az egyik legszebb alkot�s, amit Krisztushoz �rtak.

Piros v�r�t r�zs�n l�tom

Piros v�r�t r�zs�n l�tom,

Szeme a csillagokban l�ngra gy�l,

� ragyog az �r�k h�hat�ron,

S k�nnye az �gb�l hull.

Arc�t l�tom, hol vir�g van,

Mennyd�rg�s �s mad�rdal hallatszik,

- Az � hangja! �s v�sett szikl�kban

�rott szav�t �rzik.

�v� minden f�radt �sv�ny,

Sz�ve dobban a tengert kavarva,

Koron�ja ott van minden t�sk�n,

S keresztje minden fa.

Emellett, mint utaltam r�, csod�latos szonettjei is figyelmet �rdemelnek; a sok gy�ny�r� �r�s k�z�l most az Orleansi Sz�zr�l sz�l� vers�t v�lasztottam.

La Pucelle

Az�r mez�n j�r, s csillagok sz�rt�k

Hold-feh�r l�ba el� szirmaik,

Bolyg�-dal, s csillagk�d�k k�sz�ntik

�t, ak�r a ny�l� t�nd�rr�zs�k.

 Nem rettenti s�t�t Menny hajnal�t,

F�nyes marad, ne l�ssa �rnyait,

M�g vakmer� �st�k�s�k t�pik

Reszket� szably�kkal arany �tj�t.

Vonul a Menny �sszes katon�ja,

Sz�zadra sz�zad, z�szl�alj, ezred,

Lovon s gyalog, n�m�n menetelnek,

S akkor megj�n �, kez�k felvonja

A Sz�z z�szlaj�t, s az �g megreszket:

Megsz�lal G�briel harson�ja.

A vall�si t�m�k mellett term�szetesen jelent�sek szerelm�hez, Grace-hez �rott versei is, amelyekben a tiszta szerelem, a f�jdalom, a f�lt�s �s a sz�ps�g, tisztas�g dics�rete egyar�nt megjelenik.

Grace-nek

(Keresztel�j�nek reggel�n, 1916, �prilis 7.)

A szavak sz�vemb�l �lnek

S dalolnak, erej�k tapaszt

Be s�rk�nysz�jakat v�gleg,

Vagy elhoz egy r�gi tavaszt.

Felnyitj�k s bez�rj�k ism�t

A sz�rny� b�lcsess�g-kutat,

�gy csak az lesz az aj�nd�k,

Mit vad sz�ps�ged megmutat.

Szemeid boldog tavaszok,

S�rk�nyer�t rejt a hajad,

Ifj� lelkedben �mulok,

Hol titkos b�lcsess�g fakad;

De nincs sz�, mi elmondhatja,

S hi�ba sz�l a dal sz�pen,

Hol sz�ved sz�rnyait kit�rja

Szerelmed vad sz�ps�g�ben.

… �s term�szetesen az �r t�rt�nelem tragikus pillanatai is felid�z�dnek, p�ld�ul az al�bbi versben, amely val�sz�n�leg a Nagy �r �h�ns�gnek �ll�t eml�ket (a XIX. sz�zadban �rorsz�got rendk�v�l s�lyos �h�ns�g s�jtotta, csaknem k�t �s f�l milli� ember halt �hen, r�szben az angol politika �s a durva, embertelen kizs�km�nyol�s miatt, r�szben pedig az orsz�gra k�nyszer�tett monokultur�lis – burgonya termeszt�s -  gazdas�g miatt. )

1841-1891

Felkelt a sz�l meg a tenger,

�s egy hull�m is felkelt,

Szomor� �vfordul�n

Egy gy�szos dalt �nekelt.

Egy �regemberr�l dalolt,

Kinek sz�v�t gy�sz �lte meg,

�s lelke elsorvadt, mint

A hull� falevelek.

Egy ifj�r�l dalolt, kinek

Sz�v�t f�jdalom �lte meg,

Mikor elsz�radt a tavasz,

S hely�re t�l �rkezett.

Felkelt a sz�l meg a tenger,

�s egy hull�m is felkelt,

Szomor� �vfordul�n

Duzzadt, m�g gy�szdalt �nekelt.

J. M. Plunkett kor�nak egyik legtehets�gesebb �r k�lt�je volt; fiatal �lete sor�n �rt versei, �letm�ve �s b�tors�ga m�lt�n emelik a halhatatlanok sor�ba.