Val�sz�n�leg nem mondok t�l sok �jat azzal, hogy Robert Merle: V�dett f�rfiak c�m� reg�nye kit�n� m�. Bizony�ra nagyon sokan olvast�k, �rtelmezt�k, elemezt�k, gondolkoztak el a szerepl�k jellemein, a hasonl� j�rv�nyok lehet�s�g�n, illetve az �r� v�zi�j�n - az alapvet� t�rsadalmi v�ltoz�sokon, az �let �t�rt�kel�d�s�n �s m�g sz�mos dolgon.

 

�m kevesen tudj�k, hogy a m�nek sz�letett egy „ellenp�rja”. Frank Herbert, a D�ne c�m�, lassan klasszikusnak sz�m�t� sci-fi reg�nyfolyam�val h�ress� v�lt �r� 1983-ban �rta meg a V�dett n�k c�m�, m�fajilag nehezen besorolhat� k�nyv�t (Reg�ny? Sci-fi? Thriller? Filoz�fia?). Ha csak a c�met n�zz�k, joggal gondolunk valamif�le „koppint�sra” – �m messze nincs err�l sz�. A m� angolul a „The White Plague” (A feh�r pestis) c�met kapta, ez lett a magyar ford�t�s alc�me is (magyar nyelven 1993-ban jelent meg).

 

Frank Herbert (1920. okt�ber 8.-�n sz�letett Tacom�ban, Washington �llamban, �s 1986 febru�r 11.-�n hunyt el Madisonban, Wisconsin �llamban) m�r gyerekkor�ban kit�nt iskolat�rsai k�z�l �les esz�vel. �ll�t�lag alig nyolc�vesen d�nt�tte el, hogy �r� lesz.

Hi�ba volt azonban rendk�v�l okos �s nyitott szinte mindenre, diplom�t sohasem szerzett: elmond�sa szerint �t csak az �r�k �rdekelt�k, a vizsg�k hidegen hagyt�k. Napr�l-napra �lt, egyik v�rosb�l a m�sikba, egyik munkahelyr�l a m�sikra ment szerencs�t pr�b�lni. Hitvese, Beverly volt a keny�rkeres� harminch�t �vig. Beverly maga is �r� volt, �m az�rt, hogy f�rj�nek teljes�lhessenek �lmai, feladta ebb�li amb�ci�it. H�zass�gukb�l k�t gyermek sz�letett, Brian �s Bruce, Herbertnek el�z� h�zass�g�b�l volt m�g egy le�nygyermeke, Penny. H�zass�guk viharos volt, v�g�l Beverly elhagyta f�rj�t, aki harmadszor is megn�s�lt.

Frank Herbert f�m�ve k�ts�gtelen�l a hatk�tetes D�ne reg�nyciklus volt, amelynek els� r�sz�b�l k�t filmet is forgattak; az els�, 1984-es, David Lynch �ltal jegyzett, szt�rokkal telet�zdelt film sikeresnek mondhat� ugyan, de k�ptelen volt visszaadni a k�nyv hangulat�t, filoz�fi�j�t �s val�di mondanival�j�t. Mag�t a k�nyvet 23 helyen utas�tott�k el, v�g�l nevets�ges, 7500 doll�ros �sszeg�rt vette meg egy kiad�. Az�ta a k�nyvet t�bb tucat nyelvre ford�tott�k le, t�bb mint 20 milli� p�ld�ny fogyott el bel�le a vil�gon, �s megkapta �rte a Hugo �s a Nebula d�jat.

Rengeteg egy�b reg�nyt, k�nyvet �rt, a sz�ban forg� Feh�r Pestist felterjesztett�k a Locus d�jra, amelyet azonban egy szint�n nagy kaliber� �r�, Isaac Asimov nyerte el az Alap�tv�ny Pereme c�met visel� munk�j�val.

                                   

T�rj�nk vissza a k�t k�nyvre. Term�szetesen t�bb hasonl�s�got, k�z�s von�st lehet felfedezni benn�k. Mindkett�ben egy gy�gy�thatatlan �s hal�los j�rv�ny �ti fel a fej�t – Merl�n�l az Encephatilis 16 nev� v�rus, Herbertn�l pedig a feh�r pestis nev� betegs�g puszt�t. Mindk�t j�rv�ny csak az egyik nemb�l szedi �ldozatait: az Encephatilis 16 a nemz�k�pes f�rfiak, m�g a feh�r pestis a n�k k�r�ben v�gez iszonyatos puszt�t�st. A k�vetkezm�nyekben is tal�lunk hasonl�s�gokat – a nemek ar�nya, s ennek k�vetkezt�ben az addigi vil�g- �s �rt�krend gy�keresen megv�ltozik, felfordul; megjelenik az er�szak, a hatalomv�gy, az �gyesked�s, a „mindig vannak egyenl�bbek” orwelli t�zise; �s persze az a szomor� t�ny, hogy a katasztr�fa t�volr�l sem biztos, hogy a legjobbat hozza ki az emberb�l…

 

�m a hasonl�s�gok itt v�get is �rnek.

 

Sz�momra az alapvet� k�l�nbs�g, hogy Herbert m�ve j�val s�t�tebb, sz�rny�bb k�pet fest a j�v�r�l, jobban �tgondolt, �s – sokkal, de sokkal hihet�bb… az ut�pi�nak �s az idealizmusnak m�g a szikr�ja is hi�nyzik bel�le.

 

Merle m�v�ben Herbert�vel ellent�tben a j�rv�ny spont�n t�r ki – persze ennek is van realit�sa, gondoljunk csak a HN51 influenza v�rusra, �s mut�ns t�rsaira, vagy az Ebol�ra, stb. – s elk�pzelhet� az a j�v�, amit �br�zol: felborult vil�g, torzsalkod� csoportok, �m v�g�l a nagy �sszefog�s, �s a k�nyszer sz�lte, er�sen idealiz�lt �j rend, amelyben a n�k kapj�k az ir�ny�t� szerepet �s a f�rfiak a m�sodik helyre szorulnak. Alapj�ban v�ve sz�p �s meghat�, ahogy f�rfi �s n�i tud�sok kis csoportja megleli az ellenszert, lek�zdi az elferd�lt hajlam�, diktat�rikus hatalmat �s v�g�l gy�zedelmeskedik – �m roppant furcsa az az ut�pia, ami Merle m�v�ben megjelenik.

 

Herbert m�ve m�s. R�szletesebb, sokkal kidolgozottabb, „tudom�nyosabb”, a jellemek �br�zol�sa l�nyegesen jobban siker�lt neki. Nem egy megszokott hollywoodi katasztr�fafilm k�nyvv�ltozat�r�l van sz�. M�ly filoz�fia, t�rsadalom- �s emberismeret jellemzi v�gig a m�vet, amely amellett, hogy m�rhetetlen�l izgalmas, helyenk�nt p�rg�, m�skor meg lass�, gondolkoz�sra k�sztet�, rettenetesen kem�ny �s komoly figyelmeztet�st ad: vigy�zz, ember! Ne l�pd �t a hat�rt, amit neked h�ztak!

 

A t�rt�net l�nyege a k�vetkez�. John Roe O’Neill, �r sz�rmaz�s�, amerikai mikrobiol�gus, genetikus �rorsz�gba l�togat. A tipikus „rossz helyen volt, rossz id�ben” esete: feles�g�t, Maryt, �s ikerfiait, Kevint �s Maireidet t�bb j�r�kel�vel egy�tt darabokra t�pi egy bomba, amit az IRA sz�ls�s�ges sz�rnya, a prov�k robbantottak fel az angol �s az ulsteri politika elleni tiltakoz�sul. O’Neill az iszonyatos �lm�ny hat�s�ra – l�tta az esetet – skizofr�nn� v�lik; lassan felsz�molja addigi �let�t, kialak�t egy m�sik szem�lyis�get, elt�nik, �s bossz�t esk�szik. Az �r�let meghatv�nyozza erej�t: vagyon�t p�nzz� t�ve egy titkos laborat�riumot �ll�t fel, �gyes tr�kk�kkel szerez g�nmint�kat, �s l�trehoz egy hal�los v�rust, amely csak a n�ket puszt�tja el. Els�k�nt �rorsz�got (a terrorist�k t�mogat�s��rt), Angli�t (az �rorsz�got s�jt� elnyom�s�rt) �s L�bi�t (a terrorista kik�pz�k�zpontok�rt) akarja megb�ntetni – sz�d�letesen �gyes, �s egyszer� tr�kkel el is �ri, hogy az els� fert�z�si g�cok azokon a helyeken alakuljanak ki, pontosabban egyes elszigetelt r�szein. K�zben t�j�koztatja a fontosabb hivatalokat, �js�gokat, hogy mi k�sz�l, �s felt�teleket szab – teljes�thetetlen felt�teleket, persze – p�ld�ul utas�tja az USA-t, hogy valamennyi �r, angol �s libanoni �llampolg�rt �s lesz�rmazottaikat halad�ktalanul toloncoljanak ki orsz�gukb�l. Megtiltja, hogy atomcsap�ssal steriliz�lj�k a fert�z�tt ter�leteket, figyelmeztet, hogy „hal�lkapcsol�val” van felszerelve, azaz b�rmikor r�szabad�that az emberis�gre egy �jabb j�rv�nyt. Leveleit az „�r�lt” n�ven �rja al�. El�sz�r nem veszik komolyan, �m a vezet� tud�sok �s a genetikusok meggy�zik a k�tked�ket arr�l, hogy komoly vesz�ly van.

A j�rv�ny – term�szetesen – kiszabadul. Vesztegz�r, katonas�g, rendeletek ide vagy oda: az eg�sz vil�gon elterjed a v�rus, amely napok alatt v�gez minden l�nnyal, asszonnyal, aki kapcsolatba ker�lt a v�russal.

 

A szerz� mesterien ugr�l a helysz�nek �s az id�pontok k�z�tt; a cselekm�ny t�bb sz�lon fut egyszerre. Egyes helyeken n�ket pr�b�lnak izol�lni – az egyik f� sz�l egy ifj� �r p�r�, akik kutat�orvos bar�tjuk h�z�ban l�v�, hermetikusan elz�rt kamr�ban lelnek mened�ket – b�r �k mell�kszerepl�nek t�nnek, val�j�ban nagyon is l�nyeges szerepet kapnak a reg�nyben. �m hi�ba minden er�fesz�t�s: elszabadul a pokol. A n�k sz�molatlanul hullanak, megjelenik a politika, k�z�s amerikai-francia-szovjet bizotts�got �ll�tanak fel, hogy meg�llap�ts�k a j�rv�ny terjed�s�nek m�dj�t, megtegyenek mindent, ami csak lehets�ges, �s megjelennek ezzel egy�tt, p�rhuzamosan az �nz�, egy�ni �rdekek. N�melyik orsz�g megadja mag�t: a j�rv�ny j�szerivel kiirtja, van, ahol „p�nikt�zet” l�tes�tenek, azaz elpuszt�tanak mindenkit, aki be akar l�pni a ter�let�kre, van, ahol radioakt�v z�n�t l�tes�tenek, amelyen �l�l�ny nem kelhet �t… megannyi sz�rny�s�g. A vil�grend teljesen felborul, a k�osz lesz az �r minden�tt. Ekkorra m�r tudj�k, hogy val�ban O’Neill az, aki elterjesztette a k�rt.

 

O’Neill pedig elpuszt�tja seattle-i laborat�rium�t, �s �ln�ven, elv�ltoztatott k�ls�vel visszat�r �rorsz�gba, ahol egy teljesen m�s vil�g fogadja… ahol az emberek �llatokk� lettek, pillanatnyi sz�ks�gleteik jobban foglalkoztatj�k �ket, mint a holnap. Az IRA egyik parancsnoka, Kevin ODonell, �s a Parti Fi�k – a Finn Sadal - kez�be ker�l (�k pr�b�lj�k meg a katonas�ggal kar�ltve biztos�tani a „rendet” az �rj�ng� cs�csel�kkel szemben – �m ami azt illeti, az � m�dszereik cseppet sem k�l�nbek). O’Neill elmondja, hogy sejtbiol�gus, �s seg�teni j�tt �rorsz�gba. Hajsz�l h�j�n meg�lik – �let�t csak az menti meg, hogy azonos nevet visel O’Donellel – John Garrech O’Donell n�vre sz�l� �tlevele van. Kirabolj�k, �s meztelen�l az �tj�ra engedik. Miut�n jelentik az esetet, az IRA �s az �rorsz�gban, Angli�ban l�v� tud�sok sejtik, hogy � lehet O’Neill, �gy �tit�rsakat adnak mell�, hogy kiszedj�k bel�le az igazs�got (k�zvetlen�l nem mernek hozz�ny�lni, sem kihallgatni, vallatni): Joseph Herityt, a prov�t, aki felrobbantotta O’Neill csal�dj�t (e k�ldet�s egyfajta b�ntet�s a sz�m�ra – s � hi�ba v�dekezik azzal, hogy csak felettesei parancsait hajtotta v�gre, k�nytelen engedelmeskedni Kevin O’Donellnek), Michael Flannery aty�t, a cs�csel�k �ltal megk�nzott, �s f�lelm�ben az alkoholba menek�l�, �m h� �s b�tor papot – hogyha Herity direkt k�rd�sei nem vezetnek eredm�nyre, O’Neill tal�n meggy�nja neki b�neit-, valamint a vele tart� n�ma fi�t, aki a sz�rny�s�gek hat�s�ra nem hajland� megsz�lalni. �s elkezd�dik h�rm�juk hossz� �s kalandos �tja �rorsz�gban…

 

Egy�tt haladnak a sz�molatlan m�rf�ldeken �t Killaloe fel�, az ottani laborat�riumba, s �tk�zben elhagyatott, kipusztult helyekkel, rombad�lt tany�kkal, mag�nyosan �l�, csonka s elkeseredett csal�dokkal, katon�kkal tal�lkoznak, �s eljutnak az egyik farmhoz, ahol egy McCrae nev� f�rfi t�bb fiatal l�nyt szigetelt el otthon�ban, �tt�rt az �si, druida vall�sra. A farmot a katon�k fegyverei v�dik, f�leg a v�dett n�ket az el�llatiasodott embercsoportokt�l. V�g�l, hosszas v�ndorl�s �s kalandok ut�n eljutnak Killaloe v�ros�ba, ahol azonban szint�n az IRA �s a Finn Sadal az �r, �l�n a kegyetlen �s �r�lt Kevin O’Donellal, aki az �si �r kir�lyok ut�dj�nak tekinti mag�t, s aki a fegyverek hatalm�t �lvezve fittyet h�ny minden parancsnak, j�zan �sznek vagy emberi tisztess�gnek �s j��rz�snek…

 

O’Neill �rdekes tudathasad�sa megmarad a v�gkifejletig – mint O’Neill nem eml�kszik semmire, �m m�sik szem�lyis�ge tiszt�ban van a t�rt�ntekkel. Begub�zik, mihelyt �gy �rzi, hogy a leleplez�d�s vesz�lye fenyegeti. A v�ndorl�s k�zben megismerkedhet�nk Michael Flannery atya �sszetett, alapj�ban v�ve j�s�gos term�szet�vel, meg�rtj�k elkeseredetts�ge okait, �s megismerj�k Joseph Herity jellem�t is – a skizofr�n O’Neill ut�n tal�n � a leg�rdekesebb jellem: vads�g, kem�nys�g, a gy�l�letbe hajl�, hazaszeretetnek nevezett �s hitt fanatizmus, �s valahol a gy�vas�g, szolgalelk�s�g, s�rt�d�tts�g is mind szerepet kap benne. � maga a haz�j�t a v�gletekig szeret� embernek l�tja mag�t, �m cselekedetei, szavai �s gondolatai, motiv�ci�i leleplezik igazi �nj�t.

 

�rdemes emellett figyelemmel k�s�rni az utat, amit a vil�g korm�nyai j�rnak be; ahogy a politikusok pr�b�lj�k kezelni j�l-rosszul a kialakult helyzetet, az egyezked�seket, kompromisszumokat �s fenyeget�seket, a sz�ks�g sz�lte brut�lis d�nt�sek meghozatal�nak emberi oldalait.

 

A reg�ny v�g�n megtal�lj�k ugyan az ellenszert, amely, az emberi term�szet jellegzetess�geib�l fakad�an csaknem a hatalmat minden�ron akar�k, �s �gy majdnem az eny�szet martal�k�v� lesz, �m addigra m�r nagyon kev�s n� maradt �letben… lesz-e kin kipr�b�lni, tesztelni a vakcin�t? �s ha lesznek megmenek�lt n�k, asszonyok, mi lesz a sorsuk? �s milyen j�v� v�r a feles�g n�lk�li f�rfiakra, az anya n�lk�li fi�kra?

Hogy a vil�g milyen lesz azut�n, csak sejteti az �r�.

 

Mindenesetre a k�nyvet felt�tlen�l �rdemes elolvasni, nemcsak sodr� lend�lete miatt, nemcsak az�rt, mert egy v�gtelen�l izgalmas m�, de a benne rejl� mondanival�, a filoz�fia �s a hihetetlen�l j�l megrajzolt jellemek miatt is – �s persze, amint arra m�r utaltam: ez a k�nyv egy igen komoly figyelmeztet�s is egyben… amit nem �rtana komolyan venni. Eg�sz orsz�gokat retteg�sben tart� terrorist�k, csoportok, ha �gy tetszik terrorista �llamok �s orsz�gok ma is l�teznek, ma is folyik az ilyen-olyan ideol�gi�k ment�n foly� brut�lis �s meggondolatlan – vagy nagyon is gonoszul kisz�m�tott - �ld�kl�s, az �rtatlanok m�sz�rl�sa – �s sajnos megvan az es�ly arra, hogy a sz�rny�s�geket egyetlen – zseni�lis - �r�lt is megbosszulhatja…

 

 

Wikip�dia