Kis kieg�sz�t�s az els� r�szhez.

Nem eml�tettem, hogy a mesters�ges nyelveknek se szeri, se sz�ma. T�rt�ntek k�s�rletek az Eszperant� megreform�l�s�ra, egy�b, sz�les k�rben terjeszteni, alkalmazni k�v�nt MNY-ek is napvil�got l�ttak, �s persze sz�mosat alkottak meg puszt�n hobbib�l, sz�rakoz�sb�l.

A Harry Potterhez kapcsol�d� r�szhez megeml�ten�m, hogy a k�nyvben nemcsak a p�rszasz� (a k�gy�k nyelve) kapott helyet: sz�mos egy�b nyelvre is t�rt�nt utal�s (troll, halandzs, stb.). Egy sz�t pedig megismerhett�nk a koboldok nyelv�b�l is: ez pedig a „bladvak” (cs�k�ny).

A D�ne ciklusb�l is megeml�ten�k p�r p�ld�t, a teljess�g ig�ny n�lk�l, persze, hiszen Frank Herbert, az �r�, az els� k�nyv v�g�n csaknem harminc oldalas sz�jegyz�ket k�z�lt, ahol r�szben a fremen �s egy�b nyelv� szavak jelent�s�t, magyar�zat�t adja k�zre. P�ldak�nt �lljon itt n�h�ny sz�:

El-sayal: homokes�; annak a pornak a kihull�sa, amelyet k�zepes magass�gba (k�r�lbel�l 2000 m-re) vitt fel egy coriolis-vihar.

Faufreluch: az Imp�rium er�szakkal fenntartott merev oszt�lyrendszere.

Aql: a gondolkod�s pr�bat�tele

Csomurki: (egyes dialektusokban musky vagy murki), italban beadott m�reg

Mahdi: a fremen messianisztikus legend�ban „Az, Aki a Paradicsomba Vezet”.

Bemutatn�k egy p�ld�t a Klingon nyelvb�l is.

A p�ld�b�l l�tszik a Klingon nyelv aton�lis, nyers hangz�sa, illetve az, hogy el�szeretettel alkalmaztak k�l�nf�le ragokat �s k�pz�ket; �gy egyetlen sz�val eg�sz mondatokat tudtak kifejezni.

Bel – el�gedettnek, boldognak lenni

Mubel – �r�met okoznak nekem (�k)

MubellaH – �r�met okozhatnak nekem

MubellaHtaH – m�g mindig k�pesek �r�met okozni nekem

A Klingon nyelvet 1985-�s publik�l�sa �ta csaknem ezren tanult�k meg bizony�that� m�don.

T�rj�nk r� JRR Tolkien munk�ss�g�ra.

Ahogy azt m�r eml�tettem, �s utaltam r� a szerz� saj�t szavaival, Tolkien nyelvei egy�rtelm�en irodalmi ind�ttat�s�ak voltak; a nyelvek l�trehoz�sa, felv�zol�sa ut�n alkotta meg hozz�juk a mitol�gi�t, mag�t a t�rt�netet, amelyben rendk�v�l l�nyeges szerepet kaptak a nyelvek. Tolkien nyelveivel sokan �s sok szinten foglalkoznak; a lelkes amat�r�k�n �t eg�szen az egyetemi tansz�kekig, sokan csak egy-egy nevet szeretn�nek leford�tani, m�sok hosszabb sz�veget, verset, stb ford�tanak. Term�szetesen a t�m�val kapcsolatban sz�mos k�rd�s felmer�l.

H�ny nyelvet is alkotott meg Tolkien?

Ez a k�rd�s meglehet�sen nehezen megv�laszolhat�; hiszen, ha ragaszkodunk a nyelv meghat�roz�s�hoz, mint teljesen funkcion�l�, kommunikat�v eszk�z, akkor egyet sem. Viszont ha onnan indulunk ki, hogy  nyelvtan �s sz�kincs megalkot�s�val l�trehozott kommunik�ci�ra alkalmas homog�n rendszereket, akkor azt kell mondanunk: sz�mosat. A k�rd�s megv�laszol�s�t nehez�ti az a k�r�lm�ny, hogy Tolkien sz�mos alkalommal revidi�lta kor�bbi n�zeteit, megv�ltoztatta a sz�kincset, a fonol�gi�t, a nyelvtani rendszert: ennek eredm�nyek�ppen n�h�ny – eredetileg azonos – nyelv olyan m�rt�kben elt�volodott egym�st�l, hogy gyakorlatilag k�t k�l�nb�z� nyelvk�nt kell �ket �rtelmezn�nk; l�sd a korai „Qenya” nyelvet, amelyb�l a professzor kifejlesztette a Gy�r�k Ur�ban haszn�lt Quenya nyelvet.

Meg kell eml�ten�nk, hogy a t�nde nyelvek eset�ben Tolkien egy primit�v t�nde nyelvet alkotott meg el�sz�r sz�t�vekkel, amelyb�l kiindulva, k�l�nf�le fejl�d�si f�zisokon �tmenve sz�mos t�nde nyelv alakult ki, amelyek, noha term�szetesen a k�z�s eredet miatt „rokons�gban” �lltak egym�ssal, nagym�rt�kben elt�volodtak egym�st�l.

Ami igaz�n zseni�lis volt Tolkient�l az, hogy nemcsak a nyelvek f�zisaival foglalkozott, hanem a k�ls� fejl�d�st�rt�netet is megalkotta: az a tulajdonk�ppeni tolkieni mitol�gia. Erre kit�n� p�lda a Sindarin �s a Quenya nyelv: noha eredetileg egy k�z�s nyelvet besz�ltek, a sokezer �ves k�l�n�l�s k�vetkezt�ben a k�t nyelv oly m�rt�kben elt�volodott egym�st�l, hogy amikor a t�nd�k (a Sindarint besz�l� Sind�k �s a Queny�t besz�l� Nold�k) �jra tal�lkoztak egym�ssal, eg�sz egyszer�en nem �rtett�k meg egym�s nyelv�t. (Erre term�szetesen az �l� nyelvekben is tal�lhatunk p�ld�t: a germ�n nyelvcsal�dhoz tartoznak a norv�g nyelvek, pl. a bokmal �s a ranamal, valamint a n�met is, �m ma m�r k�ptelenek egym�st meg�rteni.)

Visszat�rve a k�rd�shez, a kidolgozotts�g is nehez�ti annak megv�laszol�s�t. A viszonylag j�l kidolgozott Quenya �s Sindarin mellett (folyamatosan b�v�l� t�bb ezer szavas sz�kincs �s haszn�lhat�, r�szletes nyelvtani rendszer) l�tezik a Telerin, Doriathrin/Ilkorin �s a Nandorin t�nde nyelvek, amelyek sz�kincse harminct�l p�r sz�zig terjed, emiatt haszn�lhat�s�guk rendk�v�l behat�rolt (mindemellett csak a Telerin nyelvb�l �ll a rendelkez�s�nkre �rtelmezhet� sz�veg, a Quenya �s a Sindarin mellett). Az Ad�naic (N�menori) nyelv nyelvtana j�l kidolgozott, �m alig 200 szavas sz�kincse nem elegend� kommunikat�v funkci�k bet�lt�s�re. Hasonl� a helyzet a Khuzd�l (t�rp) �s a nyugori (Westron, vagy �ltal�nos) besz�ddel is. N�h�ny egy�b nyelvre j�szer�vel csak utal�sok t�rt�ntek, igen kev�s t�red�k �ll rendelkez�s�nkre ahhoz, hogy azokb�l nyelvtani szab�lyszer�s�geket vonhassunk le, illetve haszn�lhat� sz�szedeteket alkossunk meg. Ilyenek p�ld�ul a Valarin, a Fekete besz�d, az Orkok �s az Entek nyelve. A Roh�r nyelvet Tolkien �angolk�nt defini�lta.

A fentieket �sszegezve elmondhatjuk, hogy Tolkien kett� nyelvet dolgozott ki, amelyek viszonylag haszn�lhat�ak, �s k�r�lbel�l 8-10 nyelvet, amelyre minim�lis sz�kincs �s nyelvtani anyag fellelhet�, illetve tov�bbi n�gy, amelyekre csak t�red�kek, n�h�ny sz� utal, illetve csak a megeml�t�s szintj�n szerepelnek.

A Quenya �s a Sindarin

A Quenya a Nold�k nyelve volt, ez volt az els� nyelv, amit �rott form�ban lejegyeztek (Tolkien sz�mos abc-t �s �r�sm�dot alkotott meg; ezek k�z�l megeml�ten�m a Sarati �s a k�l�nf�le nyelvekre alkalmazott Tengwa �r�sm�dot). A Quenya nyelvtan �s a kiejt�s alapja egy�rtelm�en a latin �s a finn nyelvek voltak, noha sz�mos m�s hat�s is �rezhet� benne. Tolkien mitol�gi�j�ban a Quenya egyfajta „t�nde-latinn�” v�lt; �nneps�geken, szertart�sokon k�v�l j�szer�vel sehol sem haszn�lt�k. (Thingol kir�ly tiltotta meg a haszn�lat�t, lsd.: Szilmarilok). Mindazon�ltal a Quenya volt Tolkien kedvence, messze ez a legkidolgozottabb nyelv, k�r�lbel�l 3000-3500 sz�, el�g j�l kidolgozott nyelvtan, emellett t�bb vers, mondat �s sz�vegr�szlet, ford�t�s �ll a rendelkez�s�nkre, amelyek seg�ts�g�vel jobban megismerhetj�k a nyelvtani strukt�r�t.

A Sindarin a k�z�pf�ld�n �l� Sind�k (Sz�rket�nd�k) nyelve volt, amely rokon a Quenya nyelvvel, a sok ezer �v t�vlat�ban azonban annyira elt�volodtak egym�st�l, hogy nyugodtan nevezhetj�k egy m�sik, teljesen �n�ll� nyelvnek. A Sindarin nyelvtan �s hangz�s alapja a welszi nyelv volt (Tolkien m�sik kedvence). K�r�lbel�l 2000-2500 szavas sz�kincs, j�l kidolgozott nyelvtan �s a Sindarin eset�ben is sz�mos vers, sz�veg, ford�t�s �ll a rendelkez�s�nkre.

P�r sz�t hadd mutassak be Quenya �s Sindarin nyelven: l�tni fogjuk a hasonl�s�got, �s persze a k�l�nbs�get is.

Dics�s�g: Alcar (Q) �s Aglar (S), ragyog�s: Calima (Q) �s Galad (S), l�: rocco (Q), roch (S).

Tal�n m�g c�lszer�bb p�r kiragadott sz� mellett a sz�mokat bemutatni: a t�bl�zat megmutatja az �si, primit�v t�nde gy�k�t (els� sz�), a m�sodik a Quenya �s a harmadik pedig a Sindarin megfelel�t.

Egy: MINI, mine, min

Kett�: AT(AT), atta, tad

H�rom: NEL(ED), nelde, neledh

N�gy: K�NAT, canta, canad

�t: LEPEN, lempe, leben

A fenti p�ld�kb�l l�that�, hogy noha egy�rtelm�en m�s a hangz�s �s a k�pz�s, a k�z�s gy�k�k, sz�t�vek felismerhet�k.

Tulajdonk�ppen a k�t nyelv biztosan hozz�j�rult a m� siker�hez. Megismer�s�kkel k�zelebb juthatunk Tolkien vil�g�hoz, jobban meg�rthetj�k azt, �s, amint arra m�r utaltam, valahogy az eg�sz hihet�bb�, hitelesebb� v�lik, vagy ha �gy tetszik jobban „bele tudjuk magunkat �lni a t�rt�netbe”.

Tolkien nyelveinek mai fejl�d�se

A rendelkez�s�nkre �ll� anyagok mellett term�szetesen – �s szerencs�re – folyamatosan dolgozz�k fel a m�g kiadatlan nyelv�szeti anyagokat is. Tolkien hagyat�ka t�bb ezer oldalra r�g; ezeket rendszerezik, tanulm�nyozz�k, �s bizonyos id�k�z�nk�nt k�zreadj�k az eredm�nyeket (Parma Eldalamberon �s Vinyar Tengwar foly�iratok).

Term�szetesen m�s �ton-m�don is fejl�dik a nyelv(ek). Hiszen vannak haszn�l�i – noha nem „t�nd�k”, hanem a k�zt�nk �l�, h�s-v�r emberek, akiket magukkal ragadott Tolkien egyed�l�ll� vil�ga. Sz�mtalan pr�za �s versford�t�s sz�letett m�r eddig is, az interneten nagyon sok remek alkot�s olvashat� ezeken a nyelveken.

Nyilv�n sz�ks�g van n�mi „nyelv�j�t�sra” is, abban az �rtelemben, hogy bizony sok fontos sz� hi�nyzik.

Itt azonban k�tf�le n�zet �tk�zik. Az egyiket jobb h�j�n „ultraortodox” n�zetnek nevezn�m: �k azok, akik csakis kiz�r�lag azokat a szavakat fogadj�k el, amiket Tolkien val�ban le�rt; elutas�tanak minden egyebet, m�g azokat is, amelyek a megl�v� szab�lyokon alapulnak (pl.: sz��sszet�teleket). Igazuk van term�szetesen annyiban, hogy elk�pzelhet�, hogy Tolkien teljesen m�sk�nt gondolta.

A m�sik �g az „ultraliber�lis”, ami gyakorlatilag szinte mindent megenged. Vagyis „hasb�l” b�rmilyen sz�t l�trehozhatunk, esetleg egy kis magyar�zattal, „megideologiz�l�ssal” k�r�tve.

J�magam valahol a kett� k�z�tt �llok, b�r bevallom, az ortodox n�zet k�zelebb �ll hozz�m. Lehet, hogy a Greyelven Company nevezet� szerepj�t�kos oldal kit�n� szerepj�t�kot k�n�l (RPG), �m az �ltaluk kidolgozott „t�ndenyelv” gyakorlatilag egy katyvasz... kever�k, mindenf�le szab�ly �s rendszer n�lk�l, nem nevezhet� se Queny�nak, se Sindarinnak: tulajdonk�ppen nem autentikus, hanem �nk�nyesen �sszev�logatott valami. Fan fiction; semmi t�bb.

Szem�lyes v�lem�nyem az, hogy a megl�v� nyelvtani, morfol�giai, fonol�giai szab�lyok figyelembev�tel�vel LEHET l�trehozni �j sz�kapcsolatokat (esetleg: szavakat), de csak akkor, ha val�ban nem �tk�znek semmivel. Minden tov�bbi n�lk�l el tudom fogadni a „liehostale” (n�pgy�l�s) �sszetett sz�t (Dr. Ferencz Tam�s – Amanibhavam sz��sszet�tele), m�g komoly gondjaim vannak a „h�senna” sz�val. El�bbi szinte mindenki sz�m�ra ugyanazt jelenti: logikus, �rtelmes. A m�sodik viszont egy sv�d kifejez�snek a t�k�rford�t�sa: sz� szerint „be a k�dbe!” – a sv�dek �gy koccintanak, illetve �gy mondj�k, hogy „eg�szs�gedre”. Lehet, hogy a h�senna sz� sz�pen hangzik, nyelvtanilag, fonol�giailag sincs vele semmi probl�ma, �m a jelent�s sz�momra t�ls�gosan elrugaszkodott: a sv�deken k�v�l senki sem fogja meg�rteni.

A fentiekkel csak azt szerettem volna megmutatni, hogy sz�ks�g van arra, hogy a nyelvet fejlessz�k, �m v�lem�nyem szerint ki kell k�sz�b�lni a vadhajt�sokat, az �nk�nyes m�dos�t�sokat. Egyfajta nyelv�v�s.

A Nam�rie c. Vers elemz�se

Az al�bbiakb�l l�tni fogjuk, hogy a t�nde nyelvek nem egyszer�ek, semmik�ppen nem egyfajta „t�nde-eszperant�k�nt” kell r�juk gondolnunk. Tolkien sz�nd�ka egy�rtelm�: a versb�l is l�tszik, hogy bizony nem egy egyszer� nyelvr�l van sz�, - Tolkien eg�sz �let�ben dolgozott rajta, finom�totta - hanem egy rendk�v�l �sszetett, kidolgozott „alkot�sr�l”, amely arra is alkalmas, hogy pr�za mellett verseket is �rhasson az ember. Maga a kidolgozotts�ga a nyelvnek is nagyon fontos t�nyez�, hiszen Tolkien a t�nd�ket csod�latos �s halhatatlan l�nyekk�nt teremtette meg fant�zi�j�ban, akiknek b�lcsess�ge, sz�ps�ge messze meghaladja a f�ldi haland�k�t. �gy term�szetes, hogy a nyelv�knek is annak kell lennie: gy�ny�r�nek, k�l�nlegesnek �s megism�telhetetlennek, amely t�bb ezer �vsz�zadon �t nagyon sok v�ltoz�son ment �t, �m k�zben finomult, csiszol�dott �s sz�p�lt. (Hasonl� folyamat term�szetes folyamatk�nt persze minden emberi nyelvben is lej�tsz�dik, sajnos azonban nem felt�tlen�l csak pozit�v v�ltoz�soknak lehet�nk tan�i).

A Quenya nyelvre jellemz� a ragoz�s, a toldal�kok haszn�lata (�gy nek�nk, magyaroknak n�mileg el�nyt jelent ez, szemben az angol nyelvet besz�l�kkel), a Sindarinra pedig jellemz�ek a k�l�nf�le mut�ci�k (hangeltol�d�sok).

P�ldak�nt �lljon itt Tolkien egyik gy�ny�r� verse, a Nam�rie, amelyet Galadriel keserg�se c�men is ismernek; a ford�t�s G�ncz �rp�d munk�ja.

Ai! lauri� lantar lassi s�rinen,

y�ni �n�tim� ve r�mar aldaron!

Y�ni ve lint� yuldar av�nier

mi oromardi liss�-miruv�reva

And�n� pella, Vardo tellumar

nu luini yassen tintilar i eleni
�maryo airet�ri-l�rinen.

S� man i yulma nin enquantuva?

An s� Tintall� Varda Oioloss�o
ve fanyar m�ryat Elent�ri ortan�
ar ily� tier undul�v� lumbul�
ar sindan�riello caita morni�
i falmalinnar imb� met,
ar h�si� unt�pa Calaciryo m�ri oial�.
S� vanwa n�, R�mello vanwa, Valimar!
Nam�ri�! Nai hiruvaly� Valimar!
Nai ely� hiruva! Nam�ri�!

�! Hullik a sz�lben az aranylev�l, s a hossz� �vek sz�ma v�gtelen, mint a f�kon az �gak�! �gy h�znak el a hossz� �vek, mint a f�rge r�ti sz�l nyugatn�l is nyugatabbra a b�szke termen �t, ahol a k�k boltozaton a csillagok is megremegnek Varda szent �s �nnep�lyes �nek�t�l. Most ki t�lti �jra a kup�mat? Mert Varda, a T�z sz�t�ja, s Csillagkir�lyn� az �r�kfeh�r hegyekb�l, f�lemelte felh�kez�t, minden �sv�ny hom�lyba fulladt; s a sz�rke f�ldr�l s�t�ts�g k�szik k�zib�nk a tajt�kos habokon, s Calacyria dr�gak�veit k�d fedi �r�kk�tig. A keletr�l j�ttek most elvesz�tik, elvesz�tik Valimart. �g veletek! Ti tal�n meglelitek Valimart! �g veletek!”

N�zz�k meg a Nam�rie vers k�t sor�nak nyelvi elemz�s�t, amib�l kider�l, hogy val�j�ban mennyire bonyolult, �sszetett �s csod�latos alkot�s ez a nyelv (Quenya), mesterm� a mesterm�ben.

Soronk�nti elemz�s.

Ai! lauri� lantar lassi s�rinen,

Ai: indulatsz�, felki�lt�sk�nt �rtend�, „�h”!. Laurie*: a laurea – aranyl� – mell�kn�v t�bbes sz�m� esete (a Queny�ban egyeztetni kell az ig�t, a f�nevet �s a mell�knevet is). Lantar: a lanta – esik – ige jelen idej�, t�bbes sz�m� alakja. Lassi: a lasse – falev�l – f�n�v t�bbes sz�m� alakja (l�that�, hogy a t�bbes sz�m� f�n�v miatt a lanta ige �s a laurea mell�kn�v is t�bbes sz�mba ker�l). S�rinen: a s�re – sz�l – f�n�v eszk�zhat�roz�s esete, a sz� v�gi –e- hang a Queny�ban igen gyakran –i-re v�ltozik, amennyiben a sz�hoz toldal�k ker�l, magyarra „sz�lben”-nek ford�tott�k. A sz� szerinti ford�t�s �gy a „sz�llel” lenne – nem keverend� a t�rshat�roz�s esettel, magyarban mindk�t esetet a -val, -vel k�pz�vel ford�tjuk – vagyis az eg�sz sor: „Oh! Aranyl�n hullanak a levelek a sz�l �ltal”.

y�ni �n�tim� ve r�mar aldaron!

Y�ni: a y�n – �v – t�bbes sz�ma. A y�n sz� egy�bk�nt nem szol�ris �vre �rtend� – az a coranar – hanem a „hossz� �vre”, ami a t�nd�kn�l 144 �vet jelentett, tekintve, hogy �k a 12 alap� sz�mrendszert haszn�lt�k. �n�time: sz�molatlan, �sszetett sz�, az –� el�tag, - nem, -tlan, -tlen -, not ige – sz�mol – �s az –ima - -hat�, het� - mell�kn�vk�pz� tagokb�l �ll� kifejez�s t�bbes sz�m� alakja. Ve: mint, �gymint. R�mar: a r�ma – sz�rny – sz� t�bbes sz�m� alakja. Term�szetesen a „sz�rnyak” itt egy sz�p k�lt�i k�p Tolkienn�l, egy�rtelm�en a f�k �gaira, esetleg leveleire utal. Aldaron: az alda – fa – t�bbes sz�m�, birtokos-jelz�s (genit�vusz) alakja. �rdekess�g, hogy ebben az esetben a t�bbes sz�m dupl�n is jel�lve van, mert az alda sz� birtokos esete az aldo (a sz� v�gi –a-t fel�l�rja az –o rag), a t�bbes sz�m jele a –r, a t�bbes sz�m� birtokos esetet pedig az –on toldal�kkal k�pezz�k. �gy a sor sz� szerinti ford�t�sa: „Az �vek sz�molatlanok, mint a f�k sz�rnyai.”

*laurie: a Parma Eldalamberon 17 sz�ma szerint, az –ie gyakori absztrakt f�n�vk�pz�; gyakran haszn�lt�k egyfajta m�dhat�roz�k�nt, �gy: „aranyl�an”.

A fentiekkel puszt�n az volt a c�lom, hogy bemutassam, mekkora szerepet is kap(hat)nak a mesters�ges nyelvek az irodalomban – legal�bbis egy r�sz�ben. L�thatjuk, hogy nem elhanyagolhat� ez a szerep. Kieg�sz�ti, er�s�ti �s v�gs� soron „hitelesebb�” teszi az eg�sz irodalmi m�vet.

Forr�sok:

http://www.uib.no/People/hnohf/

http://www.geocites.com